Halálra késelt pénteken egy tanítónőt az egyik tanuló anyja a gyerekek szeme láttára a délnyugat-franciaországi Albi városában - közölte a helyi ügyész.
Francois Hollande francia államfő közleményében "gyalázatos tragédiának" nevezte a történteket, szolidaritásáról biztosította a tanítónő hozzátartozóit, s arra utasította az illetékes állami szerveket, hogy azonnal gondoskodjanak a gyilkosság szemtanúiról, a gyermekekről és az iskolai dolgozóiról.
"Reggel az egyik anyuka késsel érkezett (az iskolába) és a gyerekek előtt megkéselt egy 34 éves tanítónőt, egyelőre ismeretlen okokból" - mondta Claude Derens ügyész. "Amikor én a helyszínre érkeztem, éppen újraéleszteni próbálták. Megállt a szíve az osztályteremben" - tette hozzá. A 47 éves szülőt a helyszínen őrizetbe vették.
A tragédia Albiban, az Edouard-Herriot általános iskolában történt, ahova 284 gyermek jár. A szülőnek, aki egy konyhakéssel a kezében kísérte be a 8 éves lányát a tanterembe, már volt dolga korábban a rendőrséggel. Az egyetlen szúrással végrehajtott támadásban a tanítónő súlyosan megsérült, és 11 óra körül belehalt a sérüléseibe. A gyanúsított megpróbált elmenekülni a helyszínről, de a rendőrök elfogták és őrizetbe vették.
Benoit Hamon oktatási miniszter megszakította hivatalos programját és azonnal a helyszínre indult, hogy "kifejezze együttérzését a tanítónő hozzátartozóinak és hogy támogatásáról biztosítsa őket" - közölte a minisztérium szóvivője. A tárcavezetőt "mélyen megrendítette a bűncselekmény, amely gyászba borítja a tanév végét. A tragédia is megerősíti, hogy fel kell venni a harcot az iskolai erőszakkal szemben, védeni kell az intézményeket, a tanárokat és a diákokat" - tette hozzá.
Egy 2012-ben közzétett felmérés szerint az iskolai dolgozók 35,8 százalékát sértegették már, 17 százalékukat megfenyegették és 14 százalékukat zaklatták a szülők, 3,6 százalékukat pedig meg is ütötték. Ez azt jelenti, hogy a 2012-2013-as tanévben az általános iskolai dolgozók közel felét érte verbális vagy fizikai támadás a szülők részéről - derül ki egy tanulmányból, amelyet áprilisban tette közzé a Le Parisien című fővárosi napilap.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
