Itt 2015-ös középiskolai rangsor: a száz legjobb gimnázium és szakközépiskola

A budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, a Veres Péter Gimnázium, a Szent István Gimnázium és az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2015-ös középiskolai rangsorát. Megjelent a HVG kiadványa az ország száz legjobb középiskolájáról.

  • Eduline

Az összesített rangsor első helyén ismét a Fazekas-gimnázium áll, amely három - a szövegértést és a matematikai képességeket vizsgáló kompetenciamérés, valamint a matematikaérettségi eredménye alapján összeállított - alrangsorban is az első helyet szerezte meg. A lista második helyezettje a budapesti Eötvös-gimnázium, míg a harmadik helyen hármas holtverseny alakult ki a budapesti Veres Péter Gimnázium, a Szent István Gimnázium és a Radnóti között.

A tíz legjobb középiskola

Rang

Intézmény

1.

Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium

2.

Budapest V. kerületi Eötvös József Gimnázium

3.

Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (Budapest)

3.

Budapest XIV. kerületi Szent István Gimnázium

3.

ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (Budapest)

6.

ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnázium (Budapest)

7.

ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium (Budapest)

8.

Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola (Budapest)

9.

Lovassy László Gimnázium (Veszprém)

10.

Budapest XXII. kerületi Kempelen Farkas Gimnázium

Bár a top 10-es listára csak a veszprémi Lovassy László Gimnázium került fel, a vidéki intézmények is jól szerepelnek: a következő tízben nyolc vidéki középiskola szerepel, közöttük van nyíregyházi, pannonhalmi, győri, szombathelyi, debreceni, zalaegerszegi és budaörsi is. Az öt legjobb vidéki gimnázium listáját itt találjátok. Az alapítványi intézmények rangsorát pedig itt nézhetitek meg. A szakközépiskolai rangsort itt nézhetitek meg.

Milyen szempontok alapján állt össze a rangsor?

A rangsoroláshoz a diákok 2013-as tanulmányi és felvételi eredményeit, a különböző versenyeken elért helyezéseket és egyéb adatokat használtak. Az összesített rangsort például hét - az országos kompetenciamérésen matematikából és szövegértésből elért eredmények, a 2013-as májusi-júniusi érettségi időszakban a négy kötelező tárgyból elért vizsgaeredmények, valamint az egyetemisták és főiskolások által leginkább kedvelt karokra bejutott diákok száma alapján készített - részrangsor felhasználásával állították össze.

Az összesített rangsor mellett a kiadvány közli a szakközépiskolák, az egyházi, az alapítványi, a két tanítási nyelvű, a köznevelési típusú sportiskolák és a gyakorlóiskolák rangsorát is, valamint a diákolimpiai eredmények, illetve a biológia-, fizika-, kémia- és informatika-OKTV-n szerzett helyezések alapján összeállított intézményi listát. "A pedagógiai szakemberek körében népszerű az iskola hozzáadott értékének számítása, amely az intézmény pedagógiai színvonalát mutatja. A rangsornak ez nem része ugyan, de az első 30 helyezett esetében megmutatjuk, hogy ezzel a számítással az iskola mennyire járul hozzá a diákok képességeinek kibontakoztatásához" - olvasható a kiadványban.

Mivel a tanulmányi és a felvételi adatok nem mindent árulnak el a középiskolákról, ezért a HVG az idén is bemutatja a rangsor első száz iskolájának szolgáltatásait, tanulmányi, sport- és egyéb sikereit egy-egy írásban.

A HVG – a felsőoktatási rangsorokat tartalmazó Diploma-kiadványok mellett – ismét elkészítette a legjobb középiskolák listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, a középfokú felvételiről, sőt a felvételi eljárás menetrendjét is megnézhetitek. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál, vagy rendeljétek meg itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.