Jelentős különbségek mutatkoznak a hazai középiskolás fiúk és lányok gazdasági-pénzügyi ismereteiben. Míg az előbbiek 42 százaléka, az utóbbiak csupán közel negyede (23 százalék) rendelkezik megalapozottabbnak tekinthető tudással a témakörben – ezt állítja egy felmérés.
Az is hasonlóan meglepő, hogy míg a középiskolás lányok átlagosan havi 12 ezer forintból gazdálkodhatnak, a fiúk kétszer ennyi zsebpénzt kapnak.
A Provident a GfK-val végzett közös felmérést a 16-18 éves korosztály körében a fiatalok gazdasági-pénzügyi műveltségét, tájékozottságát vizsgálva.
Hogy a fiúk miért teljesítettek jobban a gazdasági kompetenciákat mérő teszten, arra magyarázat lehet, hogy a felmérés szerint ők a lányoknál nagyobb arányban érdeklődnek gazdasági és közéleti hírek iránt.
A felmérés szerint a diákok fontosnak tartják, hogy rendelkezzenek önálló keresettel, így az elmúlt időszakban nőtt a munkavállalási kedv a körükben: a fiúk 56 százaléka, a lányok 42 százaléka dolgozik középiskolai tanulmányai mellett.
| Kapcsolódó cikkek |
Sok gyerek valahogy kimarad az informatikából |
A lányok nagyobb arányban választanák az orvosi, egészségtudományi (15 százalék), illetve a művészeti szakokat (16 százalék), míg a fiúk az informatikai (20 százalék) és a műszaki területek iránt érdeklődnek nagyobb számban.
Érdekes, hogy míg a fiúknak csak egyharmada tervez külföldi továbbtanulást, a lányoknál magasabb, 41 százalékos ez az arány.
A lányok sokkal inkább választanák a nonprofit szférát, mint fiú társaik, 32 százalékuk szívesen dolgozna ilyen területen működő szervezetnél. A megkérdezett lányok 19 százaléka és a fiúk 12 százaléka számára volt fontos, hogy olyan munkát végezzenek, mely kreativitást igényel.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
