Jelentős különbségek mutatkoznak a hazai középiskolás fiúk és lányok gazdasági-pénzügyi ismereteiben. Míg az előbbiek 42 százaléka, az utóbbiak csupán közel negyede (23 százalék) rendelkezik megalapozottabbnak tekinthető tudással a témakörben – ezt állítja egy felmérés.
Az is hasonlóan meglepő, hogy míg a középiskolás lányok átlagosan havi 12 ezer forintból gazdálkodhatnak, a fiúk kétszer ennyi zsebpénzt kapnak.
A Provident a GfK-val végzett közös felmérést a 16-18 éves korosztály körében a fiatalok gazdasági-pénzügyi műveltségét, tájékozottságát vizsgálva.
Hogy a fiúk miért teljesítettek jobban a gazdasági kompetenciákat mérő teszten, arra magyarázat lehet, hogy a felmérés szerint ők a lányoknál nagyobb arányban érdeklődnek gazdasági és közéleti hírek iránt.
A felmérés szerint a diákok fontosnak tartják, hogy rendelkezzenek önálló keresettel, így az elmúlt időszakban nőtt a munkavállalási kedv a körükben: a fiúk 56 százaléka, a lányok 42 százaléka dolgozik középiskolai tanulmányai mellett.
| Kapcsolódó cikkek |
Sok gyerek valahogy kimarad az informatikából |
A lányok nagyobb arányban választanák az orvosi, egészségtudományi (15 százalék), illetve a művészeti szakokat (16 százalék), míg a fiúk az informatikai (20 százalék) és a műszaki területek iránt érdeklődnek nagyobb számban.
Érdekes, hogy míg a fiúknak csak egyharmada tervez külföldi továbbtanulást, a lányoknál magasabb, 41 százalékos ez az arány.
A lányok sokkal inkább választanák a nonprofit szférát, mint fiú társaik, 32 százalékuk szívesen dolgozna ilyen területen működő szervezetnél. A megkérdezett lányok 19 százaléka és a fiúk 12 százaléka számára volt fontos, hogy olyan munkát végezzenek, mely kreativitást igényel.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
