Kungfu gyakorlásával látja kivédhetőnek a környezetszennyezés hatásait egy iskola Kínában - a módszer tényleges...
Kungfu gyakorlásával látja kivédhetőnek a környezetszennyezés hatásait egy iskola Kínában - a módszer tényleges hatékonysága ugyanakkor még nincs bizonyítva. Hopej tartomány fővárosának, Sicsiacsuangnak az egyik általános iskolája kifejezetten a légszennyezés kezelésére fejlesztett ki egy programot, amely az országban a mai napig hatalmas népszerűségnek örvendő kungfu gyakorlásán és az akupunktúrás pontok nyomásán alapul, de a hasi lélegzés is fontos szerepet kap benne.
A módszer hatásáról az iskola dékánja több alkalommal is nyilatkozott. Elmondta, hogy az ötlet a jellemzően szmogos őszi-téli időszak kezdetekor született. A szmog elleni védekezés újabb formáját jelentő gyakorlatokat a gyerekek és a tanárok a tanteremben is végezhetik.
A módszer hatásosságáról megoszlanak a vélemények mind az újságírók, mind a lakosság részéről. Többen arra figyelmeztetnek, hogy a testedzés maga nem hat a környezeti szennyezés ellen, hiszen a szmog az egészséges embereket is megbetegíti, az akupunktúra és a tüdő egészsége közti kapcsolat pedig tudományosan nem bizonyított.
A kungfu mellett kínai internetes fórumok egyebek közt a sertéshús, zöld és piros színű zöldségek fogyasztását, zöld tea ivását javasolják, de egy iskola például cigarettafilter orrba helyezését szorgalmazza tanulóinak.
Az állami média mindeközben a szmog jó oldalára próbálta terelni a hét elején a figyelmet. Az azóta már a világhálóról eltávolított cikkében a központi televízió (CCTV) például azt állította, a környezeti terhelés egyesíti a kínai lakosokat, egyenlőséget teremt köztük, felhívja a figyelmet a kínai gazdasági növekedésért fizetendő áldozatokra. A szmognak köszönhetően gyarapodik a lakosság tudása - már ami a meteorológiát illeti -, és az a kínaiak humorérzékét is erősíti - írta cikkében a CCTV.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
