Összeütközött egy középiskolásokat szállító busz egy vonattal csütörtökön a délnyugat-franciaországi Millasnál, a spanyol határ közelében. A balesetben négyen életüket vesztették, tizenkilencen sérültek meg, heten súlyosan, többen közülük életveszélyesen - közölték rendőrségi források.
A tragédia délután 4 órakor történt egy vasúti átkelőhelynél, ahol már korábban is történtek balesetek. Az áldozatok a buszban utazó 13 és 17 év közötti diákok közül kerültek ki. A vonaton tartózkodó 25 utas közül hárman szenvedtek könnyebb sérüléseket.
Philippe Vignes, Pyrénées-Orientales megye prefektusa kora esti sajtótájékoztatóján azt mondta: 24-en sérültek meg, köztük 21-en a buszon utazó fiatalok, hárman pedig a vonat utasai, valamennyiüket a környékbeli kórházakba szállították, legtöbbjüket a baleset helyszínétől 18 kilométerre található Perpignanba. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a mentők, s a sebesülteket elszállításában négy helikopter is részt vett.
Emmanuel Macron államfő a Twitteren biztosította együttérzéséről a "szörnyű baleset" áldozatainak hozzátartozóit, s jelezte, hogy mozgósította valamennyi illetékes állami szervet. Édouard Philippe miniszterelnök, Guillaume Pepy, az SNCF állami vasúttársaság elnöke és Élisabeth Borne közlekedési miniszter elindult a helyszínre. A tárcavezető a Twitteren "mély együttérzését" fejezte ki.
Az SNCF vasúttársaság tájékoztatása szerint a vonat a busz hátsó részével ütközött. A baleset pontos körülményei egyelőre nem ismertek. Az SNCF annyit közölt, hogy a vonat normális, óránként 80 kilométeres sebességgel érkezett az automatizált vasúti átkelőhelyhez, ahol a jelzőberendezés és a két sorompó is elvileg működött.
A francia internetes oldalakon megjelent felvételek szerint a busz kettétört az ütközéstől, a vonat pedig kisiklott. Szakértői feltételezések szerint elképzelhető, hogy valamilyen technikai probléma történt és a busz beszorult a két sorompó közé, vagy pedig a sofőr figyelmetlensége is okozhatta a balesetet. Franciaországban mintegy 16 ezer automatizált vasúti átkelőhely található, amelyeknél évente mintegy húszan vesztik életüket hasonló jellegű balesetekben.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
