490,5 millió forintba került az a kampány, aminek célja volt, hogy elfogadtassa a menzareformot.
Közel félmilliárd forint uniós pénz mehetett el arra, hogy a menzareformot megismertessék és elfogadtassák a közvéleménnyel – írja a hvg.hu.
Informálják a területen dolgozókat, és segítsék az átállásban a menzán étkező gyerekeket, valamint a szülőket és a tanárokat – a lap szerint erre állt rendelkezésre az összeg, melynek fő kedvezményezettje a Debreceni Egyetem volt.
| Kapcsolódó cikkeink |
Rétvári szerint a konyhában kell keresni a problémát A politikusoknak sem ízlik a menza, pedig ők hoztak döntést róla Nem akarnak havi 10 ezret ehetetlen ételekre költeni a szülők |
Az egyetem tanulmányokkal, projektekkel, szakértői anyagokkal, rendezvényekkel, honlap indításával járult hozzá a reform elfogadtatásához - derül ki az egyetem által a lapnak küldött adatokból.
A kampányra szánt kerethez a Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik háttérintézménye, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, valamint a szintén állami Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet is hozzáférést kapott.
A kampány keretében készült el ez a közel háromnegyed órás film is:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
