Fellázadtak a tanárok egy egri szakképzőben, változást követelnek

A Nemzetgazdasági Minisztérium nem nevezte ki az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium új vezetőjét, hiába volt egyedüli érvényes pályázó, és hiába élvezi a tanári kar támogatását.

  • Eduline

Egyedül a jelenlegi igazgató-helyettes adott le érvényes pályázatot az egri iskola vezetői posztjára, úgy tűnik, mégsem folytathatja. Pedig az ATV Híradó a tanárok 84 százaléka támogatja Hadházy Róbertnét.

A fenntartó NGM a körülmények ellenére úgy döntött, inkább meghosszabbítják a jelenlegi igazgató kinevezését.

Újabb botrány egy igazgatóváltás miatt: a diákok tüntettek is

A tantestület az ATV szerint változást akart, mert mint mondták, egyre elviselhetetlenebb a helyzet az intézményben. A nyilatkozó tanárok szerint a jelenlegi igazgató „lelki stresszben” tartja a testületet. „Várjuk a megtorlást” – mondja az egyik oktató a riport végén.

A tárca későbbre ígért tájékoztatást.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.