Az Insider tette közzé a szokásos listáját az OECD-országok adatait összesítve. Nem lehetünk büszkék.
A közoktatásban tanítók bérei alapján vetette össze a fejlett országokat tömörítő OECD adatait a lap.
Sajnos Magyarország mind az általános iskolai, mind pedig a középiskolai tanárok jövedelmét tekintve az utolsó 10-ben található. A lap különszedte a kezdőfizetést, a 10 év tapasztalat után kapható bért, és a legmagasabb elérhető jövedelmet.
A legmagasabb béreket egyébként Luxemburgban adják az OECD országai közül, de Svájcnak, Ausztriának és Németországnak sincs oka szégyenkezni.
Fergeteges volt a hangulat csütörtök este a budapesti Pont Ott Partin, miután kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. Az ünneplőktől azt kérdeztük, melyik egyetemre és szakra vették fel őket, valamint hány ponttal sikerült bekerülniük.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Ádám Zoltán docenst 2023 októberében menesztette az egyetem, ahová most más szerepben térne vissza.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha már a pótfelvételin gondolkodtok, először csekkoljátok, hogy jelentkezhettek-e rá.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
