Emlékeztek még azokra videókra, melyeken rendőrök brutálisan bánnak iskolásokkal? Nos, ez az Egyesült Államokban nem ritka eset. A legextrémebb példa erre egy kaliforniai megye, ahol rengeteg iskolást tartóztatnak le, nem túl meggyőző indokokkal.
Az intézkedések harmadát a nyugalom megsértése címszóval foganatosították, ami szakértők szerint egy olyan kategória, amit bármire ráhúzható. Így azért joggal merülhet fel sokakban, hogy tényleg minden esetben érdemes volt-e a legdrasztikusabb eszközhöz nyúlni tizenéves gyerekekkel szemben.
A statisztikákat a Salon gyűjtötte ki, ahol arról is írnak, hogy a Columbine High School-ban történt iskolai mészárlás, tehát 1999 óta országosan emelkedik az iskolai rendfenntartók száma. Mivel az utóbbi időben is történtek hasonló incidensek – legutóbb épp San Bernardinóban, igaz nem egy iskolában -, így számítani lehet arra, hogy tovább nő az ilyen dolgozók aránya.
| Erőszak az amerikai iskolákban |
Kirángatta a diákot a padból az iskolai rendőr Legláis a testi fenyítés az Egyesült Államokban Középiskolás verekedőnek húzott be a rendőr |
Csakhogy – figyelmeztet a lap – a rendőrök és a gyerekek nem mindig értik meg egymást, amiből aztán olyan extrém incidensek származnak, mint amikor egy kislányt telefonhasználatért kirángatott egy rendőr a padjából.
San Bernardinóban áprilisban is történt egy durva eset, de itt nem fizikailag bántalmazták a diákot. Egy nyolcadikos lánynak még a melltartóját is le kellett vennie az iskolai rendőr előtt, hogy bebizonyítsa, hogy a mellei közé sem rejtett marihuánát.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
