Azokban a családokban, ahol "házirend" szabályaihoz kötik az internet használatát, kisebb arányban érik negatív...
Azokban a családokban, ahol "házirend" szabályaihoz kötik az internet használatát, kisebb arányban érik negatív tapasztalatok a gyermekeket a világháló használatakor - derült ki a Symantec számítástechnikai biztonsági vállalat szerdán bemutatott legújabb tanulmányából. A Norton Online Family tanulmánya 24 országban, összesen több mint 19 ezer résztvevő megkérdezésével készült.
Szerte a világon a gyerekek csaknem 62 százaléka vallotta be, hogy érték már negatív tapasztalatok az interneten, tízből négyen komoly veszélyekkel szembesültek - helytelen képeket kaptak idegenektől, zaklatták őket vagy a kiberbűnözés áldozataivá váltak. Azok, akik aktív tagjai a közösségi oldalaknak, még sebezhetőbbekké válnak bizonyos tartalmakkal szemben.
Bebizonyosodott ugyanakkor a szülők felelőssége, hiszen az internethasználatra vonatkozó alapszabályok felállításával nagyon sokat tehetnek gyermekeik online védelméért - hangoztatta a szerdai sajtótájékoztató keretében Gombás László, a Symantec magyarországi szakértője. Ahol léteznek ilyen szabályok, és követik is őket, a gyerekek alig több mint felét érik negatív élmények. Ezzel szemben a szabályszegőknél 82 százalékos az arány.
Minden bizonnyal sokat segítene a problémák elkerülésében az internethasználat oktatásának kiszélesítése. A tanárok 80 százaléka, a szülők 70 százaléka, a gyerekeknek pedig 44 százaléka gondolja úgy, hogy nem kapnak elég oktatást az online biztonságról.
A közösségi oldalak egyik legújabb, sajnálatosan növekvő jelentőségű jelenségére is felhívja a figyelmet a tanulmány: egyre terjed az úgynevezett cyberbaiting. Ennek során a gyerekek addig gúnyolják és hergelik tanáraikat, amíg azok zaklatott állapotba nem kerülnek. Reakcióikat a diákok felveszik, majd közzéteszik az interneten.
A kutatás szerint már minden ötödik tanár személyesen tapasztalta, vagy ismer olyan tanárt, aki átélte ezt a jelenséget. A cyberbaiting nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanárok 67 százaléka véli úgy, hogy a tanulóikkal a közösségi oldalakon való barátkozás kockázatnak teszi ki őket. Mégis, 34 százalékuk hozzáadja baráti listájához a diákokat.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
