Jobban teljesítettek az országos iskolai felméréseken a szüleik biztatására könyveket és újságokat olvasó gyerekek - ismertette pénteken a japán oktatási minisztérium.
Japánban 2007-ben vezették be a hatodikos és kilencedikes diákok anyanyelvi és matematikai tudásának felmérését. Az oktatási, kulturális, sport, tudományos és technológia minisztérium megbízásából készült kutatás szerint tavaly áprilisban a könyveket, folyóiratokat olvasó gyerekek japán nyelvből és matematikából írt tesztjei 10,7-17,1 ponttal jobbak lettek nem olvasó társaiknál. A szüleikkel könyvekről beszélgető tanulók 6,5-9 ponttal többet gyűjtöttek a felmérés olyan kérdéseinél, amelyek a megszerzett tudás alkalmazását vizsgálták.
A kutatásban a tavaly áprilisban vizsgázott 40 ezer gyerek szülei működtek közre május és június között. A jelentés arra is kitért, hogy a 15 millió jen (33 millió forint) fölötti keresetű családból érkező gyerekek 12,7-25,8 ponttal jobb teljesítményt nyújtottak, mint azok, akiknek családja évente kétmillió jen (4,4 millió forint) alatti összegből élt.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
