Várhatóan áprilisban megszülethet a kormány döntése a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakításáról - tudatta az oktatási államtitkárság pénteken.
Közlésük szerint az Emmi azt javasolja, hogy az új, július 1-jétől működő struktúrában 60 fenntartó legyen, amelyek önálló jogi szervek lennének, és önálló költségvetéssel, szakmai, gazdálkodási jogosítvánnyal bírnának.
Az elképzelések szerint tankerületeket összevonnának, de megyehatárokat nem lépnének át. Egy-egy fenntartóhoz mintegy 50-60 iskola tartozhat, de ennek meghatározását befolyásolja a gyerekek létszáma, az iskolák száma, költségvetése és a fizikai távolság is.
Az új fenntartók mintegy 5-10 milliárdos költségvetési szervek lehetnek, azokon a számításokon, hogy ez mennyi költségvetési pluszforrást igényelhet, jelenleg dolgoznak. A gazdálkodási és az irányítási funkciót szétválasztanák, egyfajta duális modellben gondolkodik a tárca - ismertették. Lesz egy központi szerv is, a tárca és a 60 fenntartó között, ez azonban egészen kicsi lenne, irányítástervezési, stratégiai feladatai lennének.
| Kapcsolódó cikkek |
Az államtitkárság cáfolta, hogy egy olyan megaszervezet jönne létre, amely az egyetemeket is magában foglalja. J elezték: a fenti opció mellett még öt lehetséges modell is napirenden van, ezeket is a kormány elé viszik, és a kabinet hozza meg a végső döntést még április elején.
Tájékoztattak arról is, hogy várhatóan szeptembertől az első és a második évfolyamon eltörlik a tartós tankönyvek rendszerét, ilyen kisdiákoktól ugyanis nehéz elvárni, hogy úgy kezeljék ezeket a kiadványokat, mint a felsőbb évesek.
A közlés szerint megállapodásra jutottak a szakszervezetekkel abban, hogy az érettségin a régi és az új történelematlaszokat is lehet használni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
