A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola vezeti a szakközépiskolák 2015-ös rangsorát, az első öt közé csak vidéki intézmények kerültek be. Megjelent a HVG kiadványa az ország száz legjobb középiskolájáról.
A szakközépiskolák közül a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola végzett az első helyen, a második az egri Neumann János Középiskola és Kollégium, a harmadik pedig a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola lett. A negyedik és az ötödik a váci Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium, illetve a győri Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és Kollégium.
Rang | Intézmény |
1. | Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola |
2. | Neumann János Középiskola és Kollégium (Eger) |
3. | Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola (Balatonfüred) |
4. | Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium (Vác) |
5. | Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és Kollégium (Győr) |
Az összesített rangsorhoz hasonlóan itt is több szempontot vettek figyelembe: a 2013-as országos kompetenciamérésen matematikából és szövegértésből elért eredményeket, valamint a 2013-as májusi-júniusi érettségi időszakban a négy kötelező tárgyból elért vizsgaeredményeket. Az alapítványi iskolák rangsorát itt, az egyházi iskolákét itt, a gyakorlóiskolákét itt, a legjobb vidéki gimnáziumok listáját pedig itt találjátok.
A HVG – a felsőoktatási rangsorokat tartalmazó Diploma-kiadványok mellett – ismét elkészítette a legjobb középiskolák listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, a középfokú felvételiről, sőt a felvételi eljárás menetrendjét is megnézhetitek. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál, vagy rendeljétek meg itt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
