Nincs változás a középiskolák összesített rangsorának első és második helyén: továbbra is a fővárosi Fazekas Mihály...
Nincs változás a középiskolák összesített rangsorának első és második helyén: továbbra is a fővárosi Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium és a Szent István Gimnázium vezeti az élbolyt - közölte a lista kiadója pénteken. A tavalyi rangsort itt nézhetitek meg, a Köznevelés című oktatási szaklap rangsorát pedig itt nézhetitek meg.
A 100 legjobb magyar középiskola címmel most megjelent kiadvány szerint harmadik helyre a fővárosi ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziuma futott be, amely intézmény az előző kötet szerint még a 7. volt. Az első vidéki középiskola a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, amely 4. helyezett lett, és a januári összegzésben még nem szerepelt a száz között.
A második alkalommal összeállított, a 2011. év legeredményesebb iskoláit bemutató kötet szerkesztőinek tájékoztatója szerint elsődleges céljuk, hogy segítséget nyújtsanak mindazon szülők számára, akik épp ezekben a hetekben, hónapokban fognak középiskolát választani gyermekük számára.
Az iskolai munka hatékonyságának több szempontból történő jellemzéséhez egy új mutatót készítettek, ami alapján a négy, hat és nyolcosztályos iskolákat a humán vagy reáliskolák csoportjába sorolták. A Quattrocento Kiadó kiadványában a középiskolák oktató munkájának jellemzésére az Országos Kompetenciamérés, az érettségi vizsgák, valamint az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek eredményeit használták.
Az iskolák összesített rangsora mellett kitérnek a kiadványban a magyar és matematika eredmények alapján elért helyezésekre, a tanulók 2009-hez viszonyított fejlődésére. A 200 legjobb tanulmányi eredménnyel rendelkező középiskolának kérdőívet küldtek, és a válaszok alapján szerepeltetnek egy tanulmányi szolgáltatások és egy "kényelmi szolgáltatások" nevű mutatót is.
A tanulmányi szolgáltatásokhoz sorolták többek között az oktatott idegen nyelvek, a fakultációk, a szakkörök, korrepetálások és tehetséggondozó foglalkozások számát, valamint a termek felszereltségét, szaktantermek és nyelvi laborok, továbbá az egy diákra jutó könyvtári könyvek számát. A kényelmi szolgáltatások között például az iskola megközelíthetőségét, az ebédelési, sportolási és ruhatárolási lehetőségeket, valamint a szabadidős játékok és szabadon használható számítógépek számát vették figyelembe.
A rangsorok összeállításánál csak a központi feladatlapokra épülő országos mérések adatbázisait, valamint az iskolák vezetői által szolgáltatott adatokat használták fel.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
