Középiskolai Hálózat (KIHA) létrehozásáról döntöttek az I.
Középiskolai Hálózat (KIHA) létrehozásáról döntöttek az I. Országos Középiskolai Fórum résztvevői szombat délután Budapesten. A Baross Gábor szakkollégiumban tartott fórumon a részt vevő mintegy száz-százötven diák arról is határozott, hogy a KIHA pártokon kívül minden demokratikus szervezettel együttműködik. A vidéki és fővárosi diákok döntöttek még arról, hogy csatlakoznak a Hallgatói Hálózat azon ultimátumához, amelyet a szerveződés korábban követelései kapcsán február 8-i határidővel a kormányhoz intézett.
A diákok elé eredetileg egy 11 pontos nyilatkozatot is terjesztettek, de végül ebből csak 3 pontot fogadtak el. Az elfogadott pontok szerint követelik a felsőoktatás átfogó reformját, és azt, hogy a felsőoktatásban történő változásokat felmenő rendszerben vezessék be. Követelik továbbá, hogy állítsák vissza legalább a 2011-es keretszámokat, és biztosítsák a pénzügyi hátteret. Követelik a közoktatás átfogó reformját is, és a tankötelezettség 18 éves korra történő visszaállítását.
Ezt követően a többi pont megtárgyalása helyett hosszas, ellentmondásokkal teli vita alakult ki, és a folyamatosan fogyatkozó létszámú résztvevők arra jutottak, hogy a Facebookon külön oldalt hoznak létre, ott beszélik át részletesen a követeléseiket. Az összegyűlt véleményeket munkacsoportokban tervezik összefésülni.
A felszólaló pécsi és szegedi középiskolások a korábbi tiltakozó akcióikat felidézve a többi között azt hangoztatták: ők a jövő, és az összefogásban rejlik az igazi erő. Közölték, eljött az idő, hogy egységesen felemeljék a hangjukat, békésen, határozottan mondják, nem akarnak "egyenfalván, egyenruhában masírozva egyeniskolákba" járni.
Piróth Kinga, a fővárosi szervezők nevében azt mondta: alapvető céljuk, hogy középiskolai közösséget, az intézményeket összefogó szervezetet hozzanak létre. Úgy érzik, jelen pillanatban Magyarországon az oktatásügy sok sebből vérzik - fogalmazott.
A rendezvényen megjelent Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, és a Hallgatói Hálózat több tagja is.A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
