Ennyit kell dolgozniuk a tanároknak szeptembertől

Szeptembertől a heti 40 óra kötelező munkaidőből 32 órával kell elszámolniuk a tanároknak: az ezalatt végzett...

  • Eduline
hvg.hu

Szeptembertől a heti 40 óra kötelező munkaidőből 32 órával kell elszámolniuk a tanároknak: az ezalatt végzett feladatokat az intézményvezető határozhatja meg. A maradék 8 óráról a pedagógus rendelkezhet - írja a pedagógusok munkaidejének szabályozásáról szóló tájékoztatójában az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A 32 órából 22-26 órát kell neveléssel, illetve oktatással tölteni, a tanórák mellett ebbe beletartoznak az egyéb foglalkozások is, mint a szakkör, sportkör, énekkar, korrepetálás, napközis foglalkozás és a tanulószoba.

A kötött munkaidő fennmaradó részében - heti 6-10 órában -  a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, a nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el - írják.

Ide tartozik például a felkészülés a foglalkozásokra, tanórákra, a diákok teljesítményének értékelése, az ügyviteli tevékenység, a sportélet és szabadidő szervezése, a diákok felügyeletének ellátása, a diákmozgalom segítése, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok, illetve intézményi dokumentumok készítése. A feladatok körét rendelet fogja pontosan szabályozni. Milyenek lesznek az óraszámok a 2013/14-es tanévben, és meddig kell bennmaradniuk a diákoknak? Erről itt olvashattok, a pedagógus-béremelésről szóló összefoglalónkat pedig itt találjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.