Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Működési engedély nélkül, tulajdonképpen jogtalanul dolgozik a legtöbb iskolaorvos Romániában – számolt be a Duna...
Működési engedély nélkül, tulajdonképpen jogtalanul dolgozik a legtöbb iskolaorvos Romániában – számolt be a Duna Televízió híradója. A kormány és az országos egészségbiztosító idei közös rendelete értelmében ugyanis csak akkreditált rendelőkben folyhat államilag támogatott orvosi tevékenység. Az iskolai rendelők zömének azonban nincs ilyen engedélye, állapotuk ráadásul meg sem közelíti a törvény előírásait. Hargita megyében csupán egy rendelőnek van működési engedélye.

Az iskolaorvosok azt mondják: nem tudják megoldani az engedélyeztetést, sok helyen ugyanis még vezetékes víz sincs. „Gyakorlatilag olyan senki kutyája vagyunk, és nem kapjuk meg a támogatást, se a polgármesteri hivataltól, se a tanügytől, se az egészségügyi feletteseinktől” – nyilatkozta Gál Anna, csíkszeredai gyermekgyógyász főorvos.
Gál Anna szerint az orvosoknak egyszerűen nincs idejük és lehetőségük az engedélyeztetésre, szerinte az önkormányzatoknak kellene felmérniük az iskolai rendelők állapotát, hiányosságait és nekik kellene megoldást találniuk. Egyelőre azonban a legtöbb rendelőnek nincs engedélye, az iskolaorvosok többsége így törvényt sért, ha ellátja feladatát, azaz meggyógyítja a gyerekeket.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).