Az állami tervezet azonban a többi vallásról szóló tananyagot meghagyná.
Az amerikai Tennessee államban új oktatáspolitikai módosító javaslatcsomagot terjesztettek elő, mely számos tantárgy követelményeit átalakítaná a 2019-ben induló tanévre. Hetedik évfolyamon eddig az összes világvallást tanítani kellett társadalmi ismeretek tantárgynál, azonban tervezet egyik pontja szerint az iszlám vallás kikerülne a tananyagból - jelentette a helyi érdekeltségű Times News.
Az iskolákban a jövőben így csak a kereszténységről, a zsidó vallásról, a buddhizmusról, hinduizmusról és még néhány vallásról esne csak szó.
Az előterjesztő Állami Oktatási Tanács részéről Laura Encalade azzal érvelt, hogy az iszlám kihagyásával a tantárgy a "korosztálynak megfelelőbb" lesz.
A tervezetet október 28-ig vitára bocsátják, csak ezt követően áll össze végső anyag, melyről még külön dönt az oktatásirányítás. Amennyiben túléli az iszlámról szóló módosítás a vitát, könnyen el is fogadhatják, mivel a csomagot a hivatal állította össze.
Muszlim diákok perlik iskolájukat Belgiumban
A belga igazságszolgáltatáshoz fordul 16 liege-i muzulmán diáklány, mert szeptember óta iskolájukban tilos a fejkendő viselése - írta az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán hétfőn. A Liege környéki középiskola (HEPL) vezetésének döntése értelmében minden "hivalkodó" vallási jelkép viselése tilos, beleértve a muzulmán fejkendőt is.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
