Sikeres a köznevelési kerekasztal elmúlt kilenc hónapban végzett munkája - értékelt az oktatási államtitkár a kerekasztal keddi budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón.
Hozzátette: azokon a területeken, ahol gyors döntésekre volt szükség, mint például a fenntartói rendszer, a finanszírozás átalakítása, a gyerekek terhelésének csökkentése, ezek megszülettek. Az államtitkár reményei szerint az eredmények hamarosan láthatóak lesznek.
Palkovics László kiemelte: jó tanár nélkül nincs jó iskola, a pedagógusok kompetenciái határozzák meg, milyen lesz az oktatási intézmény. Ezért is fektetnek kiemelt hangsúlyt a tanárképzés és továbbképzés átalakítására - jelezte. Emellett a tartalomnak és a módszertannak is fontos szerepe van a jó oktatás megteremtésében.
Hozzátette: az nem jó, ha az oktatáshoz való hozzáférés differenciált, a PISA-felmérés eredményei a családi háttérrel erős összefüggést mutatnak. Egy jó oktatási rendszernek ezt is ki kell küszöbölnie - közölte.
Fontos továbbá, hogy a fejlesztések minél korábban elinduljanak, a kötelező óvodáztatás ennek jelentős eleme.
A szakképzésről szólva kiemelte: továbbra is alacsony ennek a szintje, s a gimnáziumokat preferálják. A felsőoktatásba való továbblépéshez a szükséges végzettséget ugyanakkor a szakgimnáziumokban is meg lehet szerezni - jegyezte meg.
Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatóságának kiemelte: Magyarország jó úton indult el, és hosszú utat tett meg az oktatás javítása érdekében, ugyanakkor további lépésekre van szükség. Utalt a 2012-es PISA-felmérésre és elmondta: további javulás szükséges szakoktatás minőségében és a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása területén.
Úgy látta: Magyarország relatíve keveset költ az oktatásra, s ilyen esetekben lényeges kérdés, hogy ezt a forrást jól költsék el. A tanári fizetések a biztató lépések ellenére sem magasak még - jegyezte meg, és kitért a tanári szakma megerősítésének, a minőségének javításának fontosságára. Magyarország nagyot lépett a szakképzés megerősítése területén, ez összhangban áll az OECD ajánlásaival - állapította meg. Az igazgató fontosnak tartotta a vállalati szféra bevonását is, és kitért a tantervi fejlesztésekre, azok alkalmazhatóságára.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
