Elhalasztotta a lengyel parlament a hatévesek kötelező iskoláztatásának bevezetését; a pénteken elfogadott...
Elhalasztotta a lengyel parlament a hatévesek kötelező iskoláztatásának bevezetését; a pénteken elfogadott törvénymódosítás szerint a hatéves gyermekek 2014-től lesznek tankötelesek, ami kétéves haladékot jelent a 2009. évi törvénymódosításhoz képest.
A törvénymódosítás indoklása szerint az iskoláknak több idejük lesz felkészülni a hatévesek fogadására, akik az óvodai vagy iskolai előkészítő helyett 2014-ben már kötelezően elsősök lesznek. A 2006-ban és 2007-ben született gyermekek esetében szüleik döntik el, mikor küldik első osztályba gyermeküket, de a 2008-as évfolyam már hatévesen megy elsőbe.
Lengyelországban 2009-ben módosították az oktatási törvényt, és egy évvel csökkentették a kötelező óvodai és iskolai ellátás korhatárát. Ennek értelmében 2012-től az ötéves gyermekek óvodakötelesek, a hatévesek kötelezően mennek iskolába. Tavaly egy évvel halasztották el az erre a korcsoportra vonatkozó kötelező iskoláztatást.
A 2009. évi törvénymódosítás nagy társadalmi vitákat váltott ki. Több mint 340 ezer aláírással 2011-ben állampolgári törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentnek a hatévesek tankötelezettségének törléséről, melyről várhatóan a szejm következő ülésén tárgyalnak.
Ezzel szemben a folyamatosan változó helyzet miatt sokan már 2012-ben első osztályba íratták be hatéves gyermeküket, sőt egyes szülők már az ötéveseket is iskoláztatják. A PAP lengyel hírügynökség értesülései szerint Lengyelországban az általános iskolák 90 százalékának előkészítőibe vagy első osztályaiba már járnak hatéves tanulók.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
