Ég és föld a különbség a magyar és az angol földrajzoktatás között

pixabay.com

A kormány a szeptemberben induló szakgimnáziumok esetében a tanított szakma függvényében eltörölné a földrajz, a biológia, a kémia vagy a fizika oktatását, hogy így csökkentsék a tanulói terheket, miközben több szakmai tárgyat tudnak tanulni a diákok. A szakemberek szerint azonban amit nyerünk a réven, azt elvesztjük a vámon.

A természettudományos oktatás hasonló reformokra szorul, mint általában a magyar oktatási rendszer egésze: fejlessze az alapkészségeket és használható tudásanyagot adjon át egyszerre, hiszen szinte nincs olyan szakember, tanár vagy diák, aki nem érzi, hogy túl sok lexikális ismeretet várnak el a tanulóktól.

Más országokban megindult a tárgyak revíziója. Ezt nálunk példaként úgy lehetne leképezni, hogy a történelem és a magyar irodalom oktatása szorosabban összefonódna, hogy miként hatott Csokonai Vitéz Mihályra a felvilágosodásban kibontakozó rousseau-i szentimentalizmus, amely a természet romlatlanságát állítja szembe az ember alkotta társadalommal, utóbbi társadalmi feszültséget pedig el lehet vezetni a történelemben a francia forradalomig.

Békési Kálmán oktatáskutató nem véletlenül nyúlt a témában az angol társadalomföldrajz érettségi feladataihoz, blogján bemutatta egy-két feladaton keresztül, hogy milyen a hatékony és a mindennapi életben is jól használható földrajztudás. Összehasonlításképp  érdemes bepillantanunk a tavalyi magyar földrajzérettségibe, ahol egy-két haladóbb felfogású feldattól eltekintve a folyók épülő és pusztuló partjait vagy a dél-amerikai ősmasszívumokat kellett alaposan bemutatni.

Hogy miért ilyen az érettségi, azt talán egyszerűbb megfogalmazni: csak az kérhető számon, amit tanítanak is. A rendszerünk pedig tényleg a könnyebben számonkérhető lexikális tudásra épít.

Az angol középszintű feladatsorban egy ország gazdaságát, turizmusát és a vállalkozói környezet egymásra hatását kellett egy egyszerű példán keresztül felvázolni, a megfelelő helyeket kiegészíteni a folyamatábrában. A megoldás leegyszerűsítve (fentről lefelé: X, W, Z, Y) képet ad arról, hogy egy új hotel felépítése hogyan élénkíti a helyi turizmust, ami fellendít más vállalkozásokat, így növelve a gazdaság adóbevételeit.

Egy másik feladatban az Európai Unión belüli migrációról kellett adatok alapján érvelni a pozitívumai és negatívumai mellett - értelemszerűen angol nézőpontból. Annál magasabb pontot ér el valaki, minél több adatot használ fel, kombinálja az ismereteket, ok-okozati következtetések von le.

Békési összegzi, hogy mi is a lényege ennek az oktatáspolitikának:

A jövő angol vagy brit társadalma számára olyan felnőtteket kívánnak képezni, akik

• értenek alapvető gazdasági összefüggéseket, például vállalkozás, munkahelyteremtés és adóbevételek között,
• kritikai gondolkodásra képesek, tehát érveiket adatokra, tényekre alapozzák és érveket, ellenérveket egyaránt fontolóra vesznek,
• megtanulnak különbséget tenni társadalmi, gazdasági, környezeti és politikai kérdések között,
• előre fel tudják és akarják mérni a gazdaságilag hasznos tevékenységek környezetkárosító hatásait és van elképzelésük arról, hogyan lehet a negatív hatásokat kiküszöbölni.

Hogy miért nem egy ilyen természettudomány-oktatás felé történik elmozdulás, azt csak találgatni lehet.

Szerencsére vannak olyan földrajztanárok hazánkban is, akik más szemlélettel tanítják a földrajzot, mint ahogy azt a rendszer alapértelmezésnek vesz, az idei feladatsorokat Mokran János földrajztanár értékeli ki, akiről már korábban is beszámoltunk.