Ég és föld a különbség a magyar és az angol földrajzoktatás között

Az közelgő érettségi és a szakgimnáziumok tantervén felháborodott földrajztanárok aktuálissá tették, hogy kicsit mélyebben foglalkozzunk az általános műveltséget adó természettudományos tárgyak tananyagáról, hogy mire készíti fel a diákokat. Békési Kálmán oktatási szakértő jelenleg Angliában él, így fontosnak látta bemutatni, hogy milyen is egy angol földrajzoktatás.

  • Eduline
pixabay.com

A kormány a szeptemberben induló szakgimnáziumok esetében a tanított szakma függvényében eltörölné a földrajz, a biológia, a kémia vagy a fizika oktatását, hogy így csökkentsék a tanulói terheket, miközben több szakmai tárgyat tudnak tanulni a diákok. A szakemberek szerint azonban amit nyerünk a réven, azt elvesztjük a vámon.

A természettudományos oktatás hasonló reformokra szorul, mint általában a magyar oktatási rendszer egésze: fejlessze az alapkészségeket és használható tudásanyagot adjon át egyszerre, hiszen szinte nincs olyan szakember, tanár vagy diák, aki nem érzi, hogy túl sok lexikális ismeretet várnak el a tanulóktól.

Más országokban megindult a tárgyak revíziója. Ezt nálunk példaként úgy lehetne leképezni, hogy a történelem és a magyar irodalom oktatása szorosabban összefonódna, hogy miként hatott Csokonai Vitéz Mihályra a felvilágosodásban kibontakozó rousseau-i szentimentalizmus, amely a természet romlatlanságát állítja szembe az ember alkotta társadalommal, utóbbi társadalmi feszültséget pedig el lehet vezetni a történelemben a francia forradalomig.

Békési Kálmán oktatáskutató nem véletlenül nyúlt a témában az angol társadalomföldrajz érettségi feladataihoz, blogján bemutatta egy-két feladaton keresztül, hogy milyen a hatékony és a mindennapi életben is jól használható földrajztudás. Összehasonlításképp  érdemes bepillantanunk a tavalyi magyar földrajzérettségibe, ahol egy-két haladóbb felfogású feldattól eltekintve a folyók épülő és pusztuló partjait vagy a dél-amerikai ősmasszívumokat kellett alaposan bemutatni.

Hogy miért ilyen az érettségi, azt talán egyszerűbb megfogalmazni: csak az kérhető számon, amit tanítanak is. A rendszerünk pedig tényleg a könnyebben számonkérhető lexikális tudásra épít.

Az angol középszintű feladatsorban egy ország gazdaságát, turizmusát és a vállalkozói környezet egymásra hatását kellett egy egyszerű példán keresztül felvázolni, a megfelelő helyeket kiegészíteni a folyamatábrában. A megoldás leegyszerűsítve (fentről lefelé: X, W, Z, Y) képet ad arról, hogy egy új hotel felépítése hogyan élénkíti a helyi turizmust, ami fellendít más vállalkozásokat, így növelve a gazdaság adóbevételeit.

Egy másik feladatban az Európai Unión belüli migrációról kellett adatok alapján érvelni a pozitívumai és negatívumai mellett - értelemszerűen angol nézőpontból. Annál magasabb pontot ér el valaki, minél több adatot használ fel, kombinálja az ismereteket, ok-okozati következtetések von le.

Békési összegzi, hogy mi is a lényege ennek az oktatáspolitikának:

A jövő angol vagy brit társadalma számára olyan felnőtteket kívánnak képezni, akik

  • értenek alapvető gazdasági összefüggéseket, például vállalkozás, munkahelyteremtés és adóbevételek között,
  • kritikai gondolkodásra képesek, tehát érveiket adatokra, tényekre alapozzák és érveket, ellenérveket egyaránt fontolóra vesznek,
  • megtanulnak különbséget tenni társadalmi, gazdasági, környezeti és politikai kérdések között,
  • előre fel tudják és akarják mérni a gazdaságilag hasznos tevékenységek környezetkárosító hatásait és van elképzelésük arról, hogyan lehet a negatív hatásokat kiküszöbölni.

Hogy miért nem egy ilyen természettudomány-oktatás felé történik elmozdulás, azt csak találgatni lehet.

Szerencsére vannak olyan földrajztanárok hazánkban is, akik más szemlélettel tanítják a földrajzot, mint ahogy azt a rendszer alapértelmezésnek vesz, az idei feladatsorokat Mokran János földrajztanár értékeli ki, akiről már korábban is beszámoltunk.

Emelt szintű földrajz érettségi felkészítő

Online képzés célja: Az előkészítő a 2018 májusi emelt szintű földrajz érettségi írásbeli és szóbeli vizsgájára készít fel. | | Tudomány, szociológia, oktatás , Érettségi, nyelvvizsga , Érettségi felkészítők , Középiskola, érettségi felkészülés

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.