Pukliék tegnap hivatalosan is meghirdetett tiltakozásához folyamatosan csatlakoznak az iskolák.
A Tanítanék Mozgalom a Civil Közoktatási Platformmal közösen jövő hét szerdára hirdette meg országos tiltakozását, miszerint reggel 8 és 9 óra között a tanárok és a hozzájuk csatlakozó támogatók az iskolák előtt egyórás időkeretben tiltakoznak majd a kormány oktatáspolitikája ellen. A civilek követelése a CKP 12 pontos listája mellett az volt, hogy Orbán Viktor és Áder János kérjen bocsánatot a közoktatás helyzete miatt az érintettektől, ám erre sem került sor.
A tiltakozáshoz létrehozott Facebook-eseményhez tegnap óta több mint kétezren csatlakoztak. A szervezők ismét gyűjtik a tiltakozó iskolák listáját, akiket egy szemléltető térképen is elhelyeztek folyamatos feldolgozás mellett. Péntek délelőtt nagyjából negyven, délutánra már 85 iskolát tüntettek fel.
A tiltakozásban egyelőre Budapest és az agglomeráció jár az élen közel harminc intézménnyel, a vidéki iskolák úgy látszik, hogy pénteken aktivizálódtak.
A tiltakozás polgári engedetlenség formájában valósulhat meg, ugyanis a szakszervezeteknek nem volt lehetőségük a sztrájktörvénynek megfelelő tiltakozást szervezniük - erről Galló Istvánné PSZ-elnök nyilatkozott szerdán. Hozzátette, hogy a "munkamegtagadás" szélsőséges esetben a tanár elbocsátásával járhat. Palkovics László államtitkár vélhetően érzékelte, hogy nem a legjobb lépés lenne a tiltakozók elleni eljárások indítása, ezért úgy nyilatkozott a héten, hogy nem kell retorziókra számítaniuk a tiltakozó tanároknak. Minden fél azonban kiemelte, hogy meg kell oldani ebben az időszakban is a diákok felügyeletét.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
