Bár jogsértő az Eötvös Káros Intézet állásfoglalása szerint, hogy iskolák tanulói, tanárai részt vegyenek önkormányzati rendezvényeken és ünnepségeken, mégis minden második iskolával előfordul hasonló.
A politikusok előszeretettel látogatnak meg egyes oktatási intézményeket, a jelenség a médián keresztül is ismert, ezért az EKINT egy (nem reprezentatív) felmérés keretében megkeresett 179 pedagógust és diákot, hogy jellemezzék ezeket a rendezvényeket.
A kérdőívet kitöltők 54 százalékának iskolájában vett már részt politikus az iskolai ünnepségen - írja az EKINT közleménye. Szerintük Magyarországon általános jelenség, hogy a pártpolitika és az oktatás összekapcsolódik. A válaszadók 56 százaléka értékelte úgy, hogy a rendezvényeken a politikus visszaélt helyzetével, és legalább részben saját népszerűségének növelésére használta fel az iskolai jelenlétet - teszik hozzá.
Úgy vélik, hogy a politikusok és iskolák közös ünneplése alkalmával szinte elkerülhetetlen az, hogy a gyerekeket direkt pártpolitikai hatás érje.
Sok esetben a politikusok a diákokat egyszerűen politikai haszonszerzésre használják fel, ezért is célszerű kerülni az ilyen helyzeteket
- javasolja a jogvédő és kutató szervezet.
Emlékezetes, hogy Balog Zoltán miniszter a közelmúltban "fehér inges" diákolimpikonokkal készített közös fotót, utalást téve a kockásinges tiltakozókra. A miniszter akcióját több mint száz tudományos diákolimpikon utasította vissza, arra kérve a minisztert, hogy ne használja fel teljesítményüket politikai célokra.
Szintén a miniszterhez köthető, mikor a putnoki tanuszoda alapkőletételére utazott el 2014-ben, azonban az iskola által szervezett ünnepségen zuhogni kezdett az eső. Nem szakították meg a gyerekek miniszter előtti koreográfiáját, így míg Balog az esernyő alatt állt, a gyerekek eláztak a záporban. Az alapkőletétel óta nem történt semmilyen földmunka az uszoda ügyében, ez országosan is jellemző.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
