A kormány oktatásügyi reformja ellen tiltakozó tanári szakszervezeti tagok csaptak össze rendőrökkel Mexikó déli Oaxaca államában lévő Nochixtlan város mellett vasárnap, három tüntető és egy rendőr meghalt, negyvenöten megsebesültek - közölték mexikói hatóságok.
A tüntetők az ellen tiltakoznak, hogy a kormány oktatásügyi reformja részeként kötelezővé tennék a tanárok értékelését, valamint az ellen, hogy egy hete letartóztatták Ruben Nunezt, a szakszervezet vezetőjét egyebek közt pénzmosás és korrupció vádjával.
Válaszul a tiltakozók egy csoportja lezárt egy, Nochixtlan város melletti országutat, a CNTE nevű szakszervezet pedig felszólított a kormány elleni lázadásra. A mexikói hatóságok közlése szerint a tüntetés azután torkollt erőszakba, hogy a rendőrök megpróbálták visszavenni az országutat a napok óta ott táborozó tüntetőktől.
A tiltakozók válaszul kövekkel, botokkal és tűzijátékokkal próbáltak ellenállni. Isabel Garcia, a CNTE politikai bizottságának tagja közölte, a tüntetés támogatói közül hárman vesztették életüket, egy állami tisztségviselő pedig arról számolt be, hogy egy rendőrtiszt meghalt az összecsapásban.
Az AP hírügynökség újságírója szerint a rendőrök tüzet nyitottak a tüntetőkre, hogy megpróbálják feloszlatni a tömeget. A mexikói hatóságok közölték: a sebesültek között 21 helyi és szövetségi rendőr van. A Reuters hírügynökség közölte, hogy a szövetségi rendőrség közleménye szerint a hatóságok a Pemex állami olajvállalat 120 teherautóját kísérték a közeli Salina Cruz városban lévő finomítóból. Az olajvállalat pénteken közölte, hogy ha az országutat továbbra is lezárva tartják, ideiglenesen fel kell függesztenie a Salina Cruz-i termelést.
Az utóbbi hét során Oaxaca állam számos részén zajlottak - olykor erőszakba torkolló - tüntetések. Szövetségi ügyészek azzal vádolják a szakszervezeti vezetőket, hogy saját pénzügyi hálózatot hoztak létre, amelyen keresztül tüntetéseket finanszíroznak és saját zsebeiket tömik.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
