A szexuális zaklatásoknak csupán elenyésző részét jelentik be az iskolák és a helyi hatóságok Kínában, miközben nyilvánossággal a helyzeten érdemben is lehetne javítani - állítja új jelentésében a Nők Jogaiért nevű nem kormányzati szervezet.
A csoport szerint az iskolák próbálják saját falaikon belül tartani az ügyeket, ugyanakkor a hatóságok is "szemérmesek", amikor a szexuális zaklatásokat a nyilvánosság elé tárják. A szervezet tavaly január és ez év májusa között másfél tucatnyi közbiztonsági és oktatási hivatal által nyilvánosságra hozott adatot vizsgált, s megállapította: azok jelentős mértékben "aluljelentették" a nemi zaklatás eseteinek számát.
A begyűjtött hivatalos jelentések szerint 15 ilyen eset történt, míg az újságokban megjelent jelentések összesítésével a csoport 72 esetet számolt össze. A médiába csak a nagyobb, társadalmi visszhangot kiváltó ügyek kerültek be, a valós szám így ennek akár a többszöröse is lehet - fogalmaz a szervezet.
Az információközlésre vonatkozó kérést eredetileg több mint kétszáz oktatási és közbiztonsági hivatalnak küldték meg, ezekből kétszáz teljes mértékben elutasította az információközlést, mondván, az az érintettek személyiségi jogait sértené, s esetleges további pszichológiai károkat okozna bennük. A problémát éppen ez is okozza: a téma továbbra is tabunak számít az országban, pedig a nyilvánosság újabb és újabb esetek feltárást hozhatná, s a helyzet kezelésén segíthetne - fogalmazott a China Daily című napilapnak Liang Hsziao-ven, a jelentés egyik készítője.
A kiskorúakat, iskolásokat ért szexuális zaklatásokról mind többet lehet hallani a kínai sajtóban. A kuangcsoui közvélemény-kutató intézet egy tavalyi országos felmérése arra mutatott rá, hogy az elmúlt három évben minden tizedik nő zaklatás áldozatává vált az országban, leginkább pedig éppen a tanulókorú, 16 és 25 éves korosztály van kitéve ezeknek az eseteknek.
A Kínai Társadalomtudományi Akadémia egy korábbi jelentése szerint a dolgozó nők 40 százalékát éri valamilyen atrocitás, a Kommunista Ifjúsági Szövetség hivatalos lapjának, a Csungcsing Paónak egy tavaly őszi felmérése szerint a lakosság 80 százaléka szerint a metrón is zaklatják a nőket. Problémát a társadalmi szemérmességen kívül a megfelelő jogi keretek hiánya is okoz: ugyan Kínában 2005-ben született törvény a nemi zaklatások ügyének jogi útra tereléséhez, s az 2007-ben hatályba is lépett, ám a vádak bizonyítása a mai napig az áldozatokra hárul.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
