A szexuális zaklatásoknak csupán elenyésző részét jelentik be az iskolák és a helyi hatóságok Kínában, miközben nyilvánossággal a helyzeten érdemben is lehetne javítani - állítja új jelentésében a Nők Jogaiért nevű nem kormányzati szervezet.
A csoport szerint az iskolák próbálják saját falaikon belül tartani az ügyeket, ugyanakkor a hatóságok is "szemérmesek", amikor a szexuális zaklatásokat a nyilvánosság elé tárják. A szervezet tavaly január és ez év májusa között másfél tucatnyi közbiztonsági és oktatási hivatal által nyilvánosságra hozott adatot vizsgált, s megállapította: azok jelentős mértékben "aluljelentették" a nemi zaklatás eseteinek számát.
A begyűjtött hivatalos jelentések szerint 15 ilyen eset történt, míg az újságokban megjelent jelentések összesítésével a csoport 72 esetet számolt össze. A médiába csak a nagyobb, társadalmi visszhangot kiváltó ügyek kerültek be, a valós szám így ennek akár a többszöröse is lehet - fogalmaz a szervezet.
Az információközlésre vonatkozó kérést eredetileg több mint kétszáz oktatási és közbiztonsági hivatalnak küldték meg, ezekből kétszáz teljes mértékben elutasította az információközlést, mondván, az az érintettek személyiségi jogait sértené, s esetleges további pszichológiai károkat okozna bennük. A problémát éppen ez is okozza: a téma továbbra is tabunak számít az országban, pedig a nyilvánosság újabb és újabb esetek feltárást hozhatná, s a helyzet kezelésén segíthetne - fogalmazott a China Daily című napilapnak Liang Hsziao-ven, a jelentés egyik készítője.
A kiskorúakat, iskolásokat ért szexuális zaklatásokról mind többet lehet hallani a kínai sajtóban. A kuangcsoui közvélemény-kutató intézet egy tavalyi országos felmérése arra mutatott rá, hogy az elmúlt három évben minden tizedik nő zaklatás áldozatává vált az országban, leginkább pedig éppen a tanulókorú, 16 és 25 éves korosztály van kitéve ezeknek az eseteknek.
A Kínai Társadalomtudományi Akadémia egy korábbi jelentése szerint a dolgozó nők 40 százalékát éri valamilyen atrocitás, a Kommunista Ifjúsági Szövetség hivatalos lapjának, a Csungcsing Paónak egy tavaly őszi felmérése szerint a lakosság 80 százaléka szerint a metrón is zaklatják a nőket. Problémát a társadalmi szemérmességen kívül a megfelelő jogi keretek hiánya is okoz: ugyan Kínában 2005-ben született törvény a nemi zaklatások ügyének jogi útra tereléséhez, s az 2007-ben hatályba is lépett, ám a vádak bizonyítása a mai napig az áldozatokra hárul.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
