Tizenhatan meghaltak egy diákokat szállító magyar busz olaszországi balesetében, amely péntek este történt egy veronai autópálya-kijáratnál - jelentette az Agi olasz hírügynökség. A külügyminisztérium információi szerint a buszon az egyik budapesti gimnázium diákjai utaztak.
Az olasz média által idézett mentőszolgálat szerint több tucat sérültet kellett kórházba szállítani, miután a busz oszlopnak ütközött, szétroncsolódott és kigyulladt. Az Agi hírügynökség szerint a busz francia sofőrje is az áldozatok között van.
A Franciaországból hazafelé tartó magyar busz, amelyen 14 és 18 év közötti fiatalok utaztak, az A4-es autópályán egy veronai csomópontnál szenvedett balesetet, majd kigyulladt.
39 sérült el tudta hagyni a buszt
A hivatalos adatok szerint 54 utas - köztük felnőtt kísérők - és két sofőr volt a buszon, de információik szerint ennél többen voltak rajta, egyelőre tisztázatlan okból - tette hozzá.
Az áldozatok számáról adott újabb mérleg vélhetően már véglegesnek tekinthető - tette hozzá a tűzoltóság. Közlésük szerint 36 sérült el tudta hagyni a buszt, őket kórházba vitték. Külföldi sajtóhírek 16 halottról szólnak.
Budapesti gimnazisták ültek a buszon
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnöke az M1-en szombaton kora reggel azt mondta: egy fővárosi gimnázium diákjairól van szó, „a helyzet súlyos”.
A busz, amely Veronából tartott Velencébe, pénteken éjfél körül az autópályán nekiütközött a korlátnak, majd az autópálya melletti falnak, összeroncsolódott és kigyulladt.
Az Indexnek két olvasó is megerősítette, hogy a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium sítáborának csoportja utazott a buszon. Egyikük állítása szerint a testvére, a másik olvasónak a lánya ült a buszon, és mindketten azt írták, hogy a hozzátartozójuk a túlélők között van.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
