Másodszor is első díjat nyert Jánka Eszter, a budapesti Thomas Mann Gimnázium diákja egy nemzetközi ifjúsági...
Másodszor is első díjat nyert Jánka Eszter, a budapesti Thomas Mann Gimnázium diákja egy nemzetközi ifjúsági rövidfilmpályázaton, amelyet az emberi jogok témakörében hirdettek meg 10 és 20 év közötti fiataloknak négy országban az ENSZ támogatásával.
A migráció és a menekültek témáját feldolgozó animációs rövidfilmmel a magyar diák tavaly a fődíjat nyerte el az ENSZ bécsi székhelyű Tájékoztatási Szolgálata (UNIS) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által meghirdetett, az osztrák kulturális és oktatási minisztérium támogatását élvező, This Human World elnevezésű nemzetközi ifjúsági emberi jogi rövidfilmfesztiválon, idén pedig a három első díj egyikét ítélték oda neki Eine Geschichte című alkotásáért az animáció kategóriájában.
Mint a szervezők az MTI-nek elmondták, idén a beérkezett pályaművek műfaji sokszínűsége miatt hirdettek győztest három kategóriában a tavalyi egy fődíj odaítélése helyett. Dokumentumfilm kategóriában az első díjat szlovén diákok We all make the world beautiful című munkája kapta, míg a játékfilmek kategóriájában egy szlovák alkotócsoport Focus című kisfilmjét jutalmazták.
Jánka Eszter tavalyi munkája
Kategóriákon kívül adták ki a második és a harmadik díjat - előbbit osztrák diákok Schloga című műve nyerte el, az utóbbit pedig a Lukács Laura és Lukács Luca alkotta magyar páros Bring Me Home című hárompercese vihette haza.
A pályázatra olyan, maximum háromperces rövidfilmeket vártak, amelyek kapcsolódnak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltakhoz, különös tekintettel a gyermekek jogaira és a háborútól és üldöztetéstől menekülő gyermekekre. A pályázatra 70 alkotás érkezett Ausztriából, Magyarországról, Szlovákiából és Szlovéniából.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
