Kilenc tanár távozott az új igazgató kinevezése óta a Budai Nagy Antal Gimnáziumból, ahol a szülők szerint kaotikus a helyzet.
"Gyászos a hangulat, erőteljesen küzdünk" – így foglalta össze a 24.hu-nak a Budai Nagy Antal Gimnáziumban kialakult helyzetet az iskola szülői választmányának elnöke.
A középiskolában két évvel ezelőtt botrányos körülmények között nevezték ki a jelenlegi igazgatót, Manolovitsné Erdőközi Orsolyát. 2015 nyarán dőlt el, hogy ő veszi át az addigi közkedvelt vezető helyét, akitől a tanárok, a szülők és a diákok sem akartak megválni. Kiderült, hogy Manolovitsné az akkori köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit évfolyamtársa volt az egyetemen, sőt az is, hogy egy vidéki általános iskola igazgatójának és az ő pályázat között feltűnő egyezések vannak. A plágiumvádat tagadta.
Az új igazgató kinevezése óta kilenc tanár távozott az iskolából, közülük öten az előző tanév végén mondtak fel – állítja. Az ötből egy nyugdíjas korba lépett, de maradhatott volna még az iskolában, csak nem szeretett volna, de az új igazgató öt iskolatitkárt és egy igazgatóhelyettest is "elfogyasztott" a két év alatt.
A távozók között van olyan kémia-biológia tanár, de távozott az a matektanár is, aki végzősök fakultációját vitte volna.
A 24.hu azt írja, a tanév végén felvetődött két osztály összevonása, mivel az egyik létszáma a kritikus szint alá csökkent. Mivel a szóban forgó osztályok közül az egyik reál, a másik humán szakos, ennek megfelelő óraszámban tanulták a tantárgyakat, az összevonásuk nehézkes volna. A szülők kérték az igazgatót, hogy vegyen részt az érintett osztályok szülői értekezletén, de ő visszautasította a meghívást.
Akkor azonban még azt mondta a szülőknek és a tanároknak, hogy a két osztályt nem vonják össze. Aztán most hétfőn kapták a hidegzuhanyt a szülők: e-mailben értesítette őket az igazgató, hogy szeptembertől mégis lesz összevonás, ami után 35 fősre duzzad az osztálylétszám.
Botrányos igazgatóválasztások: Balog szerint nem érdemelnek többet a pályázók?
Úgy tűnik, nem tartja problémásnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy semmilyen indoklást nem kapnak az iskolák vezetésére pályázó, de elutasított igazgatójelöltek. Be kell érniük egy egyszerű "nemmel". Nyáron több településen botrányt okozott, hogy indoklás nélkül utasították el a közösség által támogatott igazgatójelölteket.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
