A kanadai kormány több százmillió dollár kárpótlást fizet az ország őslakosainak a bentlakásos iskolákban elszenvedett sérelmeikért - értesült csütörtökön a Canadian Press (CP) hírügynökség.
Jelentése szerint Justin Trudeau kormánya beleegyezett abba, hogy 750 millió kanadai dollárt (598 millió amerikai dollár) fizet mintegy 20 ezer őslakosnak, akik a bentlakásos iskolákban laktak és tanultak a hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig. Egyenként 25-50 ezer kanadai dollárt kapnak kárpótlásul, és emellett még a kormány 50 millió kanadai dollárt utal át az őslakosok megsegítését szolgáló pénzalapba. A CP úgy tudja, hogy a végleges összeg meghaladhatja az 1,3 milliárd kanadai dollárt, mivel az őslakosok által benyújtott számos kereset még eljárási szakaszban van.
Justin Trudeau két évvel ezelőtt az állam nevében bocsánatot kért az ország őslakosaitól azokért a szenvedésekért, amelyeken a Kanadában évtizedeken át működő bentlakásos iskolákban kellett keresztülmenniük gyerekként. Trudeau az intézetekben elkövetett visszaéléseket "Kanada történetének egyik legsötétebb fejezetének" nevezte, miután megkapta a Bizottság a Megbékélésért és Igazságért (TRC) nevű tényfeltáró testület végleges jelentését az őslakosokkal szembeni kegyetlenkedésekről.
A bentlakásos iskolai rendszert az ottawai vezetés nevében keresztény vallási szervezetek irányították, amelyek a 19. század végétől az 1970-es évekig bezárólag nagyjából 150 ezer indián, mesztic és inuit (eszkimó) gyereket kényszerítettek arra, hogy szüleik akarata ellenére otthonuktól több száz kilométerre, nevelőintézetekben éljenek, ahol rendszeres fizikai, lelki és szexuális erőszaknak voltak kitéve. A TRC jelentésében megállapította, hogy azzal a módszerrel megpróbáltak véget vetni annak, hogy a kanadai őslakosok önálló jogi, társadalmi, kulturális, vallási és faji entitásként létezzenek. A dokumentum szerint ezekben a diákotthonokban legalább 6 ezer gyerek vesztette életét alultápláltság, betegség vagy erőszak miatt, és nagy részüket tömegsírokban temették el. Az utolsó ilyen, őslakosoknak fenntartott nevelde 1996-ban zárt be. A 34 milliós kanadai népesség nagyjából 5 százalékát teszik ki az őslakosok.
Ezek a tanárok húzhatnák ki az iskolákat a csávából, mégsem kapnak könnyítést
Meredeken emelkedett az elmúlt években a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusok száma, a távozókat pedig egyre nehezebben tudják pótolni új kollégákkal az álláshirdető oldalakon még két héttel a tanévkezdés után is tanárokat, tanítókat toborzó iskolaigazgatók.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
