Hatályon kívül helyezte a szexuális felvilágosításra vonatkozó része miatt sokat vitatott iskolai egészségügyi...
Hatályon kívül helyezte a szexuális felvilágosításra vonatkozó része miatt sokat vitatott iskolai egészségügyi nevelési programot szerdán a horvát alkotmánybíróság, mert az állam nem tett eleget alkotmányos kötelezettségének a tanterv bevezetése során - adta hírül a helyi média.
Az alkotmánybírák szerint az államnak össze kellett volna hangolnia az új tananyagot a szülőknek a gyermekük nevelésére vonatkozó jogával. Vagyis eljárási hiba történt, mert az oktatási tárca nem bocsátotta széles körű közvitára a tantervet és nem egyeztetett a szülői egyesületekkel.
A most hatályon kívül helyezett tantervet a 2012/2013-as tanévben vezették be az alap- és a középfokú oktatási intézményekben. A tananyag részben megegyezik a korábbival, az új, a szexuális felvilágosításra vonatkozó része azonban heves társadalmi és politikai vitákat váltott ki. A katolikus egyház, jobboldali politikusok, civil szervezetek élesen bírálták a tananyagot, amely szerintük káros a gyermekekre, mert egyebek között megengedő a homoszexualitással és az önkielégítéssel szemben.
Az alkotmánybíróság döntése megosztotta a parlamenti pártokat: míg kormányoldalról azt hangsúlyozzák, hogy eljárási hiba miatt csak időleges felfüggesztésről van szó, addig Tomislav Karamarko, a legnagyobb ellenzéki párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke üdvözölte a határozatot. "Senki sem dönthet gyermekeink neveléséről, legkevésbé egy olyan párt, amelynek itt nem sok mondanivalója van" - mondta a jobboldali politikus a kormányzó koalíciót vezető szociáldemokrata pártra (SDP) utalva.
A szociáldemokrata Zoran Milanovic miniszterelnök úgy vélekedett, hogy "egy rendkívül agresszív csoport kulturális háborút folytat Horvátországban, és ez legitim". Kiemelte: a kormány tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntését, de továbbra is azon lesz, hogy a horvát gyermekek nyugati szintű egészségügyi és szexuális nevelésben részesüljenek - derül ki a horvát közszolgálati rádió-televízió (HRT) tudósításaiból.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
