Bedőlt a magyar oktatási robotprojekt

Nem a Codie roboton fog megtanulni programozni a következő generáció.

  • Eduline
Indiegogo

A Codiet megalkotó Lipécz Ádám a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre járt, ahol a gépészkari öntevékeny körben, a Mechatronika Szakosztályban (MSZO) találkozott későbbi társaival, akikkel létrehozták a startupot.

Minden remekül indult, a kis cég több megrendelést is kapott a robotok legyártására. Codie főleg oktatási célokat szolgált volna, hogy a gyerekek egy kedves, egyszerűen irányítható roboton keresztül tanulják meg a programozás alapjait.

"Hivatalosan is bejelentjük, hogy a Codie projektnek, csapatnak, startup-nak, cégnek, álomnak vége."

Sajnos váratlanul megjelent egy üzenet a vállalkozás Facebook-oldalán, hogy nem tudják teljesíteni a vállalásaikat, ráadásul a cég személyi állománya sem volt már megfelelő. Hamarosan megkezdik a felszámolást, mely során remélik, hogy minden befektetőt kártalanítani tudnak.

A problémák pontos okairól nem szólt a tájékoztatás, feltételezhetően nem az ötlettel volt a baj, ugyanis számos hasonló, sikeres projekt fut világszerte.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.