Alkotmánybírósági (Ab) felülvizsgálatot kezdeményezett az ombudsman arról a szabályról, amely alapján automatikusan...
Alkotmánybírósági (Ab) felülvizsgálatot kezdeményezett az ombudsman arról a szabályról, amely alapján automatikusan ki lehet zárni a közmunkából azokat, akik nem tartják rendben lakókörnyezetüket, vagy akiknek gyermeke nem teljesíti tankötelezettségét.
Az ombudsman civil szervezetek beadványai nyomán áttekintette a közfoglalkoztatási törvény idén szeptember 1-jétől hatályos módosítását, amely rögzíti, hogy három hónapra ki kell zárni a közmunkából azt, akivel szemben szabálysértési eljárás zajlik tanköteles gyermekének mulasztása miatt, vagy e szabálysértés miatt három hónapon belül jogerősen elmarasztalták, illetve aki a lakókörnyezetét nem tartja rendben. A munkaügyi központ határozata alapján a közfoglalkoztatónak ekkor, mérlegelés nélkül, azonnali felmondással meg kell szüntetnie a jogviszonyt.
Az alapvető jogok biztosa szerint "a munkavállalóknál eleve kiszolgáltatottabb helyzetben lévő" közfoglalkoztatottaknak alapvető fontosságúak az egyenlő bánásmódot szavatoló szabályok, így például a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Esetükben ezzel nem fér össze külön erkölcsi, "életvezetési" szabályok megállapítása - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a jogbiztonság követelményének sem felelnek meg a kizárási szabályok, ráadásul az automatikus döntéshozatallal aránytalan mértékben korlátozzák az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát is.
Az ombudsman úgy látja, az is aggályos, hogy a tankötelezettség teljesítése ügyében egy folyamatban lévő szabálysértési eljárás alapján írják elő a kizárást, azaz egy jogerősen még le nem zárult eljáráshoz kapcsolt szankciót a jogalkotó.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
