Alkotmánybírósági (Ab) felülvizsgálatot kezdeményezett az ombudsman arról a szabályról, amely alapján automatikusan...
Alkotmánybírósági (Ab) felülvizsgálatot kezdeményezett az ombudsman arról a szabályról, amely alapján automatikusan ki lehet zárni a közmunkából azokat, akik nem tartják rendben lakókörnyezetüket, vagy akiknek gyermeke nem teljesíti tankötelezettségét.
Az ombudsman civil szervezetek beadványai nyomán áttekintette a közfoglalkoztatási törvény idén szeptember 1-jétől hatályos módosítását, amely rögzíti, hogy három hónapra ki kell zárni a közmunkából azt, akivel szemben szabálysértési eljárás zajlik tanköteles gyermekének mulasztása miatt, vagy e szabálysértés miatt három hónapon belül jogerősen elmarasztalták, illetve aki a lakókörnyezetét nem tartja rendben. A munkaügyi központ határozata alapján a közfoglalkoztatónak ekkor, mérlegelés nélkül, azonnali felmondással meg kell szüntetnie a jogviszonyt.
Az alapvető jogok biztosa szerint "a munkavállalóknál eleve kiszolgáltatottabb helyzetben lévő" közfoglalkoztatottaknak alapvető fontosságúak az egyenlő bánásmódot szavatoló szabályok, így például a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Esetükben ezzel nem fér össze külön erkölcsi, "életvezetési" szabályok megállapítása - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a jogbiztonság követelményének sem felelnek meg a kizárási szabályok, ráadásul az automatikus döntéshozatallal aránytalan mértékben korlátozzák az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát is.
Az ombudsman úgy látja, az is aggályos, hogy a tankötelezettség teljesítése ügyében egy folyamatban lévő szabálysértési eljárás alapján írják elő a kizárást, azaz egy jogerősen még le nem zárult eljáráshoz kapcsolt szankciót a jogalkotó.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
