Az amerikai iskolákból évek óta igyekeznek a sok cukrot, sót és zsiradékot tartalmazó üdítőitalokat és...
Az Egyesült Államok a kövérek országa lett, az elhízás pedig már gyermekkorban kezdődik. A legújabb statisztikai adatok szerint az amerikai iskolákban az utolsó negyven esztendőben a kövérek száma megháromszorozódott. A média az utóbbi időben sokat foglalkozott azzal, hogy az iskolai büfék és a cukros üdítőitalokat kínáló automaták bevétele az iskola gazdasági nyeresége, ezért az intézményi vezetés erősen érdekelt ebben az üzletben.
Jennifer Van Hook, szociológiai és demográfiai professzor és tanítványa, Claire Altman azt vizsgálta, talál-e összefüggést a tizenévesek iskoláiban az eladott egészségtelen ételek és italok, valamint a gyerekek elhízása között.
A vizsgálat 1998-1999-ben indult az amerikai óvodákban. A kutatók ebből a gyermekközösségből emeltek ki csaknem húszezer ötödik osztályost, akik 2003-2004-ben 10-11 évesek, illetve nyolcadikost, akik 2006-2007-ben 13-14 évesek voltak. Megvizsgálták, hogy az egyes iskolák milyen arányban kínálták a cukros üdítőket, illetve chipseket és hamburgereket.
A fiatalabb korosztályok iskoláiban a hizlaló ételek a tanintézetek 60 százalékában voltak jelen, a nyolcadikosok iskoláinak 86 százalékában. Ennek ellenére a túlsúlyos és kövér gyerekek aránya nem különbözött. Valójában a tényleges eredmény fordítottnak bizonyult: a súlytöbblet az ötödikesek körében 39 százalékos volt, a nyolcadikosoknál 35 százalék.
A vizsgálat eredményeit a Sociology in Education szakfolyóirat közölte. Van Hook professzor hangsúlyozta, hogy a gyerekek elhízását nem az iskolai büfék választéka okozza. Az iskolában a tanulóknak nincs sok ideje enni, a veszélyes, állandó majszolást jelentő időszak otthon a TV előtt, vagy a számítógépes játék közben van, kiváltképp, ha a szülői példát is a folyamatos evés jelenti.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
