Minden idők egyik legemlékezetesebb diákcsínyére emlékezett hatvanadik évfordulóján a La Libre Belgique című napilap...
Minden idők egyik legemlékezetesebb diákcsínyére emlékezett hatvanadik évfordulóján a La Libre Belgique című napilap hétvégi számában: Baldvin akkori király küldöttségének adva ki magukat egyetemisták diáklányok közé látogattak egy apácák irányította belgiumi leányiskolában.
Az ötlet két, azóta komoly karriert befutott leuveni hallgatóban született meg, amikor egy étteremben megpillantották az uralkodó majdnem tökéletes hasonmását. Az - egyébként antwerpeni orvostanhallgató - álkirály vezetésével 1951 novemberében küldöttséget szerveztek az ezer szűz iskolája becenéven ismert neves intézménybe, a heverleei Szent Szív iskolába, és a roppant körültekintően megkomponált látogatás jó ideig sikeresnek is bizonyult.
Végül egy iskolai őrnek az tűnt fel, hogy a küldöttség valamennyi tagja túlságosan fiatal (az azóta elhunyt király valóban ifjonti éveiben járt), és hívta a rendőrséget. A "küldöttség" egyik tagja Guy Spitaels, a belga szociáldemokrácia egyik vezető alakja, az európai szocialisták pártjának későbbi elnöke volt.
A lap az egyik kezdeményező - azóta híres ügyvéd -, Alain Beltjens visszaemlékezéseit idézte fel, aki egyebek között az egyházi intézmény igazgatójának idegességéről emlékezett meg. Örök élmény maradt számukra az, hogy a hallgatók a királynak kijáró hiánytalan fogadtatásban részesítették az álkirályt, körbevezették őket az iskolán, és egyebek között két nyelven elénekelték tiszteletükre a nemzeti himnuszt.
Jóllehet a csíny a rendőrségen végződött, a hatóság két óra kihallgatás után büntetlenül futni hagyta a résztvevőket. Belgiumban azóta is emlegetik az álkirály (faux Roi) történetét, és Beltjensék számára örök élmény maradt a látogatás, amelynek legfőbb negatívumaként azt tekintik, hogy a - csínyben teljesen ártatlan - vezetőnővért a történteket követően leváltották pozíciójából.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
