Az évszázad iskolai botránya: "diszkrét királyi látogatás" a lányintézetben

Minden idők egyik legemlékezetesebb diákcsínyére emlékezett hatvanadik évfordulóján a La Libre Belgique című napilap...

  • MTI

Minden idők egyik legemlékezetesebb diákcsínyére emlékezett hatvanadik évfordulóján a La Libre Belgique című napilap hétvégi számában: Baldvin akkori király küldöttségének adva ki magukat egyetemisták diáklányok közé látogattak egy apácák irányította belgiumi leányiskolában.

Az ötlet két, azóta komoly karriert befutott leuveni hallgatóban született meg, amikor egy étteremben megpillantották az uralkodó majdnem tökéletes hasonmását. Az - egyébként antwerpeni orvostanhallgató - álkirály vezetésével 1951 novemberében küldöttséget szerveztek az ezer szűz iskolája becenéven ismert neves intézménybe, a heverleei Szent Szív iskolába, és a roppant körültekintően megkomponált látogatás jó ideig sikeresnek is bizonyult.

Végül egy iskolai őrnek az tűnt fel, hogy a küldöttség valamennyi tagja túlságosan fiatal (az azóta elhunyt király valóban ifjonti éveiben járt), és hívta a rendőrséget. A "küldöttség" egyik tagja Guy Spitaels, a belga szociáldemokrácia egyik vezető alakja, az európai szocialisták pártjának későbbi elnöke volt.

A lap az egyik kezdeményező - azóta híres ügyvéd -, Alain Beltjens visszaemlékezéseit idézte fel, aki egyebek között az egyházi intézmény igazgatójának idegességéről emlékezett meg. Örök élmény maradt számukra az, hogy a hallgatók a királynak kijáró hiánytalan fogadtatásban részesítették az álkirályt, körbevezették őket az iskolán, és egyebek között két nyelven elénekelték tiszteletükre a nemzeti himnuszt.

Jóllehet a csíny a rendőrségen végződött, a hatóság két óra kihallgatás után büntetlenül futni hagyta a résztvevőket. Belgiumban azóta is emlegetik az álkirály (faux Roi) történetét, és Beltjensék számára örök élmény maradt a látogatás, amelynek legfőbb negatívumaként azt tekintik, hogy a - csínyben teljesen ártatlan - vezetőnővért a történteket követően leváltották pozíciójából.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.