Minden idők egyik legemlékezetesebb diákcsínyére emlékezett hatvanadik évfordulóján a La Libre Belgique című napilap...
Minden idők egyik legemlékezetesebb diákcsínyére emlékezett hatvanadik évfordulóján a La Libre Belgique című napilap hétvégi számában: Baldvin akkori király küldöttségének adva ki magukat egyetemisták diáklányok közé látogattak egy apácák irányította belgiumi leányiskolában.
Az ötlet két, azóta komoly karriert befutott leuveni hallgatóban született meg, amikor egy étteremben megpillantották az uralkodó majdnem tökéletes hasonmását. Az - egyébként antwerpeni orvostanhallgató - álkirály vezetésével 1951 novemberében küldöttséget szerveztek az ezer szűz iskolája becenéven ismert neves intézménybe, a heverleei Szent Szív iskolába, és a roppant körültekintően megkomponált látogatás jó ideig sikeresnek is bizonyult.
Végül egy iskolai őrnek az tűnt fel, hogy a küldöttség valamennyi tagja túlságosan fiatal (az azóta elhunyt király valóban ifjonti éveiben járt), és hívta a rendőrséget. A "küldöttség" egyik tagja Guy Spitaels, a belga szociáldemokrácia egyik vezető alakja, az európai szocialisták pártjának későbbi elnöke volt.
A lap az egyik kezdeményező - azóta híres ügyvéd -, Alain Beltjens visszaemlékezéseit idézte fel, aki egyebek között az egyházi intézmény igazgatójának idegességéről emlékezett meg. Örök élmény maradt számukra az, hogy a hallgatók a királynak kijáró hiánytalan fogadtatásban részesítették az álkirályt, körbevezették őket az iskolán, és egyebek között két nyelven elénekelték tiszteletükre a nemzeti himnuszt.
Jóllehet a csíny a rendőrségen végződött, a hatóság két óra kihallgatás után büntetlenül futni hagyta a résztvevőket. Belgiumban azóta is emlegetik az álkirály (faux Roi) történetét, és Beltjensék számára örök élmény maradt a látogatás, amelynek legfőbb negatívumaként azt tekintik, hogy a - csínyben teljesen ártatlan - vezetőnővért a történteket követően leváltották pozíciójából.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
