Az új állami tankönyveket író Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megkérdezte a tanároktól, hogy használnák-e a könyveiket. Siralmas eredményt kaptak.
Öt tanárból négy nem használná a központi tankönyveket - írja a Magyar Nemzet a birtokukba jutott OFI statisztikák alapján. A tanárokat a könyvek egy éves ismerete után kérdezték meg, tehát volt idejük érdemi, tapasztalatokon nyugvó véleményt kialakítaniuk.
Összesne 27 taneszközről kérdezték meg a tanárokat, melyeket a tanároknak csak az 55 százaléka lenne hajlandó használni, ha jelentősen átdolgoznák. 22,3 százalék semmi esetre sem használná az uniós milliárdokból fejlesztett könyveket.
Bár az összkép sem fényes, kiemelendő az elsősök környezetismeret tankönyve, melyet csak a tanárok 7 százaléka használna hosszabb távon. A könyvvel kapcsolatban nem finomkodtak:
Alapvető probléma, hogy nincs logikai íve a tankönyvnek, a nyelvezete sokszor túl elvont egy első osztályos gyerek számára, a grafikája nem üti meg a kívánt szintet, illetve a tankönyvi és munkafüzeti feladatok sokszor ugyanazok.
- írja a lap az adatok alapján. A másik szörnyen teljesítő tankönyv a kilencedikesek matematika könyve volt, melyből csak 10 százalék tanítana.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
