A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem az olvasható az új oktatási törvénytervezetben, amiről a sztrájktárgyalások során megállapodtak.
Galló Istvánné, a PSZ elnöke a pedagógusnap alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a megbeszéléseken a kabinet rábólintott, hogy a korábbi Közoktatás-politikai Tanácshoz hasonló testületet hozzanak létre, de végül ez sem került be a törvénymódosításba, mint ahogy a pedagógusok kötelező óraszámának szabályozása sem - sorolta. Az általuk megfogalmazott 25 pontból legalább 20-at szerepeltetni kellett volna a vonatkozó kormányrendeletben, de ez sem történt meg - véli Galló Istvánné.
A PSZ elnöke szerint az önkormányzatokat meglepetésszerűen érte az iskolák működtetésének elvonása, és kérdéses, hogy ezt a feladatot a tankerületek hogyan fogják megoldani.
Emellett "elképesztőnek" nevezte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozatát, miszerint azért kell az iskolák üzemeltetését is a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) rendelni, mert romlottak a tanulói teljesítmények. A tanulói teljesítmények romlása a szakszervezeti vezető szerint azzal van összefüggésben, hogy az új nemzeti alaptanterv bevezetése óta jelentősen nőtt a tananyag, az óraszám. Minőségi munkát ilyen feltételek mellett sem tanulótól, sem pedagógustól nem lehet elvárni - értékelte.
Galló Istvánné, a PSZ elnöke a pedagógusnap alkalmából köszönetét tolmácsolta a pedagógusoknak, oktatást segítő dolgozóknak, kiemelve, hogy munkájuk elengedhetetlen.
A Fidesz-frakció közleményében viszont úgy fogalmazott: a pedagógusok számíthatnak a kormányra és arra is, hogy előrébb léphetnek az életükben - kitértek a 2013-ban indított béremelésre is, valamint megkezdődik a nevelést-oktatást segítő nem pedagógus végzettségű dolgozók bérrendezése is.
Ikotity István, a Lehet Más a Politika (LMP) országgyűlési képviselője a pedagógusnap alkalmából vasárnap Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a pedagógusok bár valóban kaptak fizetésemelést 2010 óta, arra egyrészt több részletben került sor, másrészt a bérüket elszakították a minimálbértől, ami miatt az folyamatosan veszíteni fog az értékéből.
Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője arra szólította fel a kormányt, hogy fejezze be a pedagógusok átverését, az időhúzást és haladéktalanul teljesítse a pedagógusok követeléseit, mert ez az egész ország érdeke. Az MSZP meglátása szerint a pedagógusok jogait korlátozzák ma Magyarországon, a 2010 óta tartó kormányzás szűkítette a gyermekek tanulási esélyeit, lefokozta a tanárok társadalmi státuszát és kirekesztette a szülőket az iskolából. A magyar kormány megalázza a tanárokat, ahelyett, hogy örülne kreativitásuknak, alkotóképességüknek - hangsúlyozták.
Az Együtt példaértékűnek tartja a pedagógusok munkáját és kitartását, akik próbálják a lehető legszínvonalasabb oktatást nyújtani a gyermekeknek, fiataloknak a kormány szerintük "dilettáns, fenyegető, a szakma, a szülők és a diákok véleményét semmibe vevő, az Orbán-rezsim lenyomatát minden elemében magán viselő" rendszerében.
A Párbeszéd Magyarországért a kötelező iskolaotthonos oktatás elleni népszavazásra gyűjt aláírásokat. A párt szerint vissza kell adni a továbbtanuláshoz való jogot, az iskolák, pedagógusok, diákok autonómiáját. A Demokratikus Koalíció közleményében kifejtette: a pedagógusok ebben a tanévben megmutatták, hogy a saját érdekeik mellett a fiatalok jövőjéért is kiállnak, azonban úgy tűnik a kormány semmit sem tanult belőle.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
