Tegnap adták át a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) Szakképzési Díját.
A díjakat három kategóriában adták át: Innováció kategóriában szakképzési díjban részesült a Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft. a játékokkal és élményekkel a műszaki-természettudományos pályaorientációért pályázata, kooperáció kategóriában díjat nyert a győri Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter a kézben tartjuk a jövőt pályázatával, motiváció kategóriában pedig a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. a pályaorientációs nyílt nap a gépipari szakmák és a duális képzés népszerűsítéséért nyert.
Különdíjat kapott a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara önismereti tréning, mint a szakképzésbe irányítás kiemelt eszköze pályázata. A győriek a szakképzés mellett olyan készségeket is fejlesztenek, amik az élet más területén is hasznosíthatók.
A díjátadón részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is, aki beszédében elmondta, mérföldkő volt a szakképzésben, hogy tavaly átvette a gazdasági tárca a szakképzők fenntartását a Kliktől.
Varga beszélt arról, hogy a kormány a szakképzési rendszer átalakítása során a duális képzést erősítését preferálja. Jelenleg Magyarországon több mint 200 ezer diák tanul a nappali rendszerű szakiskolai oktatásban, a felnőttoktatás keretében pedig mintegy 15 ezren kapcsolódtak be a szakképzésbe 2015 szeptemberétől, 2016-ban további, több mint 5000 hallgató kezdte meg tanulmányait a felnőttoktatás keresztféléves képzésein.
Összesen egyébként harminc munka érkezett be a kamarához, amiből a zsűri – aminek az Eduline is tagja volt – választotta ki azt a 15-öt, amik közül hárman kaptak díjat a kategóriájukban.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
