Tegnap adták át a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) Szakképzési Díját.
A díjakat három kategóriában adták át: Innováció kategóriában szakképzési díjban részesült a Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft. a játékokkal és élményekkel a műszaki-természettudományos pályaorientációért pályázata, kooperáció kategóriában díjat nyert a győri Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter a kézben tartjuk a jövőt pályázatával, motiváció kategóriában pedig a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. a pályaorientációs nyílt nap a gépipari szakmák és a duális képzés népszerűsítéséért nyert.
Különdíjat kapott a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara önismereti tréning, mint a szakképzésbe irányítás kiemelt eszköze pályázata. A győriek a szakképzés mellett olyan készségeket is fejlesztenek, amik az élet más területén is hasznosíthatók.
A díjátadón részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is, aki beszédében elmondta, mérföldkő volt a szakképzésben, hogy tavaly átvette a gazdasági tárca a szakképzők fenntartását a Kliktől.
Varga beszélt arról, hogy a kormány a szakképzési rendszer átalakítása során a duális képzést erősítését preferálja. Jelenleg Magyarországon több mint 200 ezer diák tanul a nappali rendszerű szakiskolai oktatásban, a felnőttoktatás keretében pedig mintegy 15 ezren kapcsolódtak be a szakképzésbe 2015 szeptemberétől, 2016-ban további, több mint 5000 hallgató kezdte meg tanulmányait a felnőttoktatás keresztféléves képzésein.
Összesen egyébként harminc munka érkezett be a kamarához, amiből a zsűri – aminek az Eduline is tagja volt – választotta ki azt a 15-öt, amik közül hárman kaptak díjat a kategóriájukban.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
