Az iskolakerülés esetén alkalmazható rendészeti eszközökről szóló törvénymódosítás felülvizsgálatát kéri az...
Az iskolakerülés esetén alkalmazható rendészeti eszközökről szóló törvénymódosítás felülvizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól (Ab) az ombudsman, szerinte ugyanis a 14 évnél fiatalabb gyermekekkel szembeni rendőri intézkedés lehetősége szükségtelen és aránytalan jogkorlátozást jelent, "amit a szabályozás elemi hiányosságai, a bizonytalan és önkényes jogalkalmazás veszélye tovább súlyosbít".
Szabó Máté a törvénymódosítás felülvizsgálata mellett a jogszabály hatálybalépésének előzetes felfüggesztését is kérte az Ab-tól - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vasárnap.
A parlament július 12-én fogadta el Pintér Sándor belügyminiszternek azt a javaslatát, amely alapján jövő január 1-jétől az igazgatóhoz kísérheti a rendőr azt az általános iskolás diákot, aki igazolatlanul marad távol a tanítási órákról. A rendelkezés szerint ha egy 14 évnél fiatalabb diák nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy engedéllyel hiányzik a tanításról vagy a kötelező iskolai foglalkozásról, és nincs vele nagykorú, akkor a rendőr - az iskolával való előzetes egyeztetés után - az igazgatóhoz kísérheti. "Hitelt érdemlő igazolást" az iskola, az orvos vagy a szülő állíthat ki.
Az alapvető jogok biztosa viszont úgy látja, aránytalan jogkorlátozást jelent, átgondolatlan és káros az a koncepció, amely rendészeti eszközökkel akarja akadályozni az iskolakerülést. Megítélése szerint több gyakorlati probléma is felvethető, hiszen a rendőr például nem lehet tisztában a gyermek teljes körű iskolai elfoglaltságával, így nem is tudhatja megítélni, mikor van jogszerűen távol az iskolai óráktól.
Szabó Máté kifogásolja, hogy a jogalkotó nem határozta meg, a tanítási napokon milyen időszakban van lehetőség intézkedésre, továbbá szerinte az sem derül ki a szabályozásból, hogy az iskolával való előzetes egyeztetés mennyi időt vehet igénybe, ezáltal mennyi ideig "tartható vissza" a gyermek.
"A rendőri iskolába kísérés a hatását tekintve jelentős traumával és az iskolatársak, a tanárok előtti megszégyenüléssel is járhat, így a gyermek emberi méltósághoz való jogát is súlyosan sérti" - írta az ombudsman. Nem vitatja, hogy az iskolai hiányzás jelentős probléma, de megelőzése érdekében elsősorban a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyságát kellene növelni.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
