Szeptember 1-jétől az 50 óránál többet hiányzó gyermek családja nem kaphatja meg az iskoláztatási támogatást, korábbi...
Szeptember 1-jétől az 50 óránál többet hiányzó gyermek családja nem kaphatja meg az iskoláztatási támogatást, korábbi nevén a családi pótlékot. Az erőforrás-tárca arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyósítás feltétele a rendszeres iskolába járás, ezért az iskolalátogatási kötelezettség elmulasztása esetén minden gyermekre - életkortól és a család jövedelmi helyzetétől függetlenül - ugyanaz a szankció vonatkozik.
Ha a gyermek kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a családi pótlék folyósítását szüneteltetni kell, és a szünetelés időtartama alatt természetben sem lehet támogatást adni - írták.
Utaltak arra, hogy a korábbi rendszerben 50 igazolatlan óra után csak felfüggesztették a családi pótlék folyósítását, ám mostantól már szüneteltetik. Ez azt jelenti, hogy a mulasztás időszakára már nem lehet visszamenőleg kifizetni a családi pótlékot akkor sem, ha a gyerek később már nem hiányzik igazolatlanul az iskolából.
A mostani módosítás ugyanakkor enyhít is a jelenlegi szabályokon, mivel megengedi az iskoláztatási támogatás folyósítását a szüneteltetés után akkor is, ha a gyermek a felülvizsgálati időszakban legfeljebb öt órát hiányzott; korábban egyetlen tanórát sem mulaszthatott.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
