Nem csak a - Hoffmann Rózsa állítása szerint - 800 ezer forintot kereső iskolaigazgatók járnak rosszul a szeptember...
Nem csak a - Hoffmann Rózsa állítása szerint - 800 ezer forintot kereső iskolaigazgatók járnak rosszul a szeptember 1-jén bevezetésre kerülő pedagógus-életpályamodellel: akár 30 ezer forinttal is csökkenhet az egyetemet végzett, szakvizsgázott tanárok és a rendszeresen túlórázó pedagógusok bére, ráadásul elvesztik az önkormányzattól kapott támogatásokat is -írja a hvg.hu.
A parlament kedden szavazta meg a köznevelési törvény módosítását, amely alapján a pedagógus-életpályamodell és a béremelés szeptembertől kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra, ugyanakkor az eredetileg tervezett béremelésnek csak a hatvan százalékát kapják meg az érintettek. Nő a tanárok kötelező óraszáma, a túlóradíjakat pedig eltörlik. A béremelésről szóló összes cikkünket itt találjátok.
A szavazást megelőző parlamenti vitában kormánypárti képviselők szerették volna elérni, legyen garancia a törvényben arra, hogy senkinek nem csökkenhet a bére, de a kormány ezt elutasította, a képviselők pedig meghátráltak. Hoffmann elismerte, hogy a bérfejlesztésnek lesznek vesztesei, úgy fogalamzott, "csak" 4500 pedagógusnak csökkenhet a fizetése.
Az egyik, a portálnak nyilatkozó középiskolai tanárnak egyetemi végzettsége és szakvizsgája is van, 35 éve van a pályán. Alapbére jelenleg bruttó 252 405 forint. Ez az új bértáblán bruttó 304 996 forintra nő, ami igen jelentős, bruttó 52 ezres emelkedés. A különböző pótlékokkal és némi túlórával együtt azonban a tanár teljes bruttó bére jelenleg 361 055 forint (ehhez jöhetnek még alkalmi helyettesítések), ami szeptember 1. után viszont valószínűleg csak 330 368 forint lesz. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
