Az LMP szerint a tanároknak semmi okuk sincs az örömre a vasárnapi pedagógusnapon, mivel megbukott a kormány kétéves...
Az LMP szerint a tanároknak semmi okuk sincs az örömre a vasárnapi pedagógusnapon, mivel megbukott a kormány kétéves oktatáspolitikája. Osztolykán Ágnes, a párt parlamenti képviselője a pedagógus szakszervezetek fővárosi demonstrációjára utalva hangsúlyozta, a tanároknak nem maradt más eszközük, mint utcára vonulni. Az ellenzéki képviselő kiemelte, a Széll Kálmán Terv 2.0-ból arra következtetnek, hogy elhalasztják a pedagógus életpályamodell bevezetését, vagyis szerintük egyértelművé vált: ez az elképzelés csak blöff volt a kabinet részéről.
Ugyanezt hangsúlyozta Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja, aki szerint a kormány az egykulcsos adóra épülő gazdaságpolitikával akkora bevételkiesést okozott a költségvetésnek, ami ellehetetleníti a közalkalmazotti fizetések növelését. Az ellenzéki politikus arra is kitért, hogy a pénzhiány miatt veszélybe kerülhet az iskolák 2013. január 1-jei államosítása is, amelyet a szocialisták a kezdettől elleneztek. Elmondta, hogy a szakszervezeti demonstráción, amelyen a köznevelési és szakképzési törvény bevezetésének elhalasztását, továbbá 20 százalékos béremelést követelnek, több szocialista politikus is részt vesz „magánemberként”.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint válsághelyzet van a közoktatásban, amely a jövő nemzedékét veszélyezteti. Niedermüller Péter, a DK alelnöke az MTI-nek elmondta, pártja egyebek mellett ezért támogatja a pedagógus szakszervezetek vasárnapi tüntetését, és egyetért azzal, hogy az új köznevelési törvény kidolgozatlansága miatt komoly zavarok keletkeznek az oktatásban. „Ezért a jogszabályt vissza kell vonni” – értékelte.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
