Általános sztrájkot tartanak Belgiumban hétfőn, az európai uniós csúcstalálkozó napján.
Általános sztrájkot tartanak Belgiumban hétfőn, az európai uniós csúcstalálkozó napján. A belga sajtó legfrissebb jelentései szerint az országban a közlekedésben és a közintézmények munkájában súlyos fennakadások várhatók az új kormány takarékossági és reformprogramja miatt tiltakozó szakszervezeti akció miatt.
Részleges vagy teljes leállás várható az iskolákban, postaszolgáltatásban, de a törvényes kereteken belül tiltakozó megmozdulást tartanak a kórházakban, valamint a tűzoltók és a rendőrség körében is. Sztrájkol a közszolgálati média egy része is.
A hét végi sajtónyilatkozatok szerint a szakszervezetek elsősorban azt kifogásolják, hogy a kormány a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva nem csupán szigorú takarékossági intézkedésekről döntött, hanem hosszabb távra szólóan gyengített a szociális biztonság számos elemén is, beleértve az előnyugdíjazás rendszerét, a munkanélküliek segélyezését és az egészségügyi ellátás költségeit. A kormány szerint viszont a sztrájknak nincs értelme, mert a vitatott intézkedések egy elengedhetetlen reformprogram részei.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
