A sztrájk sem segített a szlovákiai pedagógusokon

Hiába sztrájkolnak a szlovákiai tanárok még mindig, a kormány a közelgő választások ellenére sem hajlandó meghallani a pedagógusok hangját. Sokaknak már elegük is lett, inkább készülnek az érettségire.

  • Eduline
MTI Fotó: Komka Péter

Az ipolysági Szondy György Gimnázium tanárai feladják a sztrájkot, így minden visszatér a rendes kerékvágásba.

A sztrájkbizottság vezetője az Új Szónak azt mondta, a diákokat fel kell készíteni az érettségire, de a követelésekkel még mindig egyetértenek.

Egyes iskolák – magyar nyelvterületen is – még csak mostanában csatlakoztak a sztrájkhoz, van olyan suli is, ahol hétfőn csak 8 tanár jelent meg. A résztvevők száma azonban 10 ezer alá csökkenhetett a lap szerint.

Nem csoda, hogy csalódottak a sztrájkolók. Hiába lesz márciusban választás Szlovákiában a kormánypárt annyira népszerű, hogy nem nagyon érdekli őket a figyelemfelhívás. Robert Fico miniszterelnöktől is csak annyi tellett, hogy bejelentette, majd a következő ciklusban jöhet egy 25%-os béremelés.

A tanárok komoly, 140 eurós béremelést követelnek, de azonnal, aligha élnék meg sikerként a több évre elnyújtott emelést.

Egy hete közel 10 ezer pedagógus sztrájkol Szlovákiában, ami több mint 700 iskolát érint. Az ottani és a hazai helyzet közti hasonlóságokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.