Az udvarlás, a szerelem és a hűség oktatása is bekerül az új Nemzeti Alaptantervbe (NAT) - tudta meg az Origo az...
Az udvarlás, a szerelem és a hűség oktatása is bekerül az új Nemzeti Alaptantervbe (NAT) - tudta meg az Origo az oktatási államtitkárságtól. Az új alaptanterv, amelyet a tervek szerint még az idén elfogad a kormány, és akár jövőre életbe léphet, tartalmazza azt is, hogy a diákokat meg kell tanítani az iskolában a családi krízishelyzetek kezelésére és a tudatos párválasztásra.
"A tanulók ismereteket és értékorientációt kapnak a tudatos párválasztással, a felelős szexuális élettel, a konfliktuskezeléssel, illetve a gyermekvállalással és a gyermekneveléssel kapcsolatban" - ezt tartalmazza az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete, amely előírja, hogy a diákokat a jövőben a családi életre is nevelni kell az általános és középiskolákban.
Az oktatási államtitkárság a hírportál megkeresésére közölte, hogy a jövőben az új NAT szerint az iskolákban kötelezően kell majd oktatni például a családtervezést, a családi krízishelyzetek kezelését, illetve a párkapcsolati kultúrát, amelybe az udvarlás, a szerelem és a hűség tanítása is beletartozik. Múlt héten Harrach Péter, a KDNP francióvezetője állt elő az ötlettel: a családi életről is a felelősségteljes párkapcsolatról is legyen szó az iskolákban. Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
