A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egyeztetést kezdeményezett az új köznevelési államtitkárral és a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével az oktatás aktuális kérdéseiről.
Mendrey László, a PDSZ elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatón elmondta: többek között azt szeretnék, ha a pedagóguskari tagság nem lenne kötelező. A pedagóguskar új elnökét meghívták pénteki elnökségi ülésükre is.
Az új köznevelési államtitkárt egyelőre nem ismerik, mindenkit a tevékenysége alapján kell megítélni, mi az, amit le tud tenni az asztalra - mondta az érdekvédő. Jelezte: már tárgyaltak az Országgyűlés kulturális bizottságának elnökével és több, a parlamentbe bejutott ellenzéki párttal is. Mendrey László megjegyezte: a kormánypártok részéről egyelőre semmilyen visszajelzés nem érkezett megkeresésükre.
A PDSZ kezdeményezi azt is, hogy ez évre is teljes, 25 munkanap pótszabadság járjon a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozó pedagógusoknak. Elmondta: az oktatási tárgyú törvények Országgyűléshez előző nap benyújtott módosítása azt tartalmazza, hogy ez évre csökkentett, 15 napot kapnának az érintettek. Ennek megváltoztatása érdekében valószínűleg a parlamenti pártokhoz fordulnak majd azt kérve, adjanak be módosító javaslatot. A változtatás ezres nagyságrendben érinthet pedagógusokat - mondta Mendrey László az MTI kérdésére.
A szakszervezeti vezető kitért arra: csökkenteni kell a pedagógusok munkaidő terhelését, és fontosnak tartotta, hogy megismételjék a 2010-es vonatkozó vizsgálatot. Meg kell nézni, hogy a 32 óra kötött munkaidő a munkaterhelést miként emelte meg - mondta, rámutatva arra: a pedagógusok "nagyon fáradtak és kimerültek" a tanév végére. 2010-ben a heti kötelező 22 óra mellett átlagosan 51 óra volt a terhelésük - tette hozzá.
A PDSZ átgondolná a jelenlegi iskolaszerkezetet is - folytatta az elnök, aki szerint meg kell nézni, fenntartható-e a mostani forma. Az tapasztalható, hogy a 6 és 8 osztályos gimnáziumok elviszik a tehetségesebb, szorgalmas gyerekeket - jegyezte meg.
A szakszervezeti vezető nem osztotta azt az elvet, hogy a minisztériumok élére nem szakemberekre van szükség, hanem politikusokra. Minden közoktatásban bejegyzett szakmai, érdekvédelmi, szülői és diákszervezettel egyeztetni kell - rögzítette. Szintén átgondolnák a pedagógusminősítési rendszert, és gyorsabbá, hatékonyabbá kell tenni a fenntartással összefüggő ügyek intézését.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
