Mikor emelik legközelebb a tanárok fizetését? Mennyivel nő a pedagógusok bére? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Tíz éve dolgozom tanárként, mivel a túlóradíjat eltörölték, alig emelkedett valamivel a fizetésem. Mikor növekedhet legközelebb?
A tervezett béremelésnek csak a hatvan százalékát kapták meg a tanárok a pedagógus-életpályamodell szeptember 1-jei bevezetésével: a fizetés 2017-ig minden év szeptemberében nő tovább. Jelenleg a középfokú végzettségűek a minimálbér 118,5 százalékát, a főiskolai végzettségűek 157,8 százalékát, az egyetemi végzettségűek pedig 172,9 százalékát kapják alapbérként.
2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között a pedagógusok alapbére középfokú végzettség esetén a minimálbér 118,9 százaléka, főiskolai végzettség esetén 163,3 százaléka, egyetemi végzettség esetén pedig 179,6 százaléka lesz.
2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között a középfokú végzettségű tanárok a minimálbér 119,3 százalékát, a főiskolai végzettséggel rendelkezők 168,9 százalékát, az egyetemi végzettségűek pedig 186,4 százalékát kapják majd.
2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között a tanárok alapbére középfokú végzettség esetén a minimálbér 119,6 százaléka, főiskolai végzettség esetén 174,5 százaléka, egyetemi végzettség esetén 193,2 százaléka lesz. A pedagógus-életpályamodellről itt olvashattok részletesen.
Azok a tanárok, akik ideiglenesen a képzettségüknél alacsonyabb fizetési kategóriába kerültek, először 2014-ben kezdeményezhetik a minősítési eljárást. A részleteket itt találjátok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
