Mennyivel nő 2014. szeptember 1-jétől a tanárok bére? Milyen emelésre számíthatnak a pedagógusok 2016-ban és 2017-ben? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Tavasszal fejezem be a tanári mesterszakot: úgy hallottam, jövőre is nő a pedagógusok fizetése. Mennyivel?
2014. szeptember 1-je és 2015. augusztus 31-e között a kezdő tanárok alapbére középfokú végzettség esetén a minimálbér 118,9 százaléka, főiskolai végzettség esetén 163,3 százaléka, egyetemi végzettség esetén pedig 179,6 százaléka lesz.
Az alapbér a pedagógus-életpályamodell szeptember 1-jei bevezetése óta a három kategóriában 116 130, 154 644, illetve 169 442 forint, így a jövő évi emeléssel inkább a magasabb végzettséggel rendelkezők járnak jól - igaz, ők is csak pár ezer forinttal vihetnek majd többet haza. A tanárok fizetése az életpályamodellel átlagosan 34 százalékkal növekedett: ezt 2017-ig évente további - a 2013. szeptember 1. előtti bérekhez képest - 10 százalékos emelés követi.
2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között középfokú végzettség esetén a minimálbér 119,3 százalékát, főiskolai végzettség esetén 168,9 százalékát, egyetemi végzettség esetén pedig 186,4 százalékát kapják majd meg a kezdő tanárok. 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között a minimálbér 119,6, 174,5, illetve 193,2 százaléka lesz az illetményalap. A pedagógus-életpályamodellről és a béremelésről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, a témával kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
