Márciusban még 20 ezer muzulmán menekült diák magyarországi befogadásáról beszélt Balog Zoltán, most célzottan a keresztény és más vallási kisebbségeket segíti a kormány.
A miniszter hétfőn Veres András püspök jelenlétében tett bejelentése szerint a kormány 120 millió, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 85 millió forinttal támogatja a Közel-Keleten menekültként élő gyermekek oktatását, egy gyermek éves oktatására ez háromszázezer forintot jelent.
A miniszter elmondta, a kormány azért a katolikus egyházzal együttműködve segít, mert az egyház - több ezer éves hagyománnyal - rendelkezik nemzetközi segítőhálózattal, amelyen keresztül hatékonyan el lehet juttatni a segítséget. Szempont a megbízhatóság is, az egyházon keresztül biztosak abban, hogy a segélyt valóban megkapják a rászorulók.
Balog Zoltán rámutatott: ha ott segítünk, akkor az emberek ott tudnak maradni, ha viszont itt, Európában "remélnek elképzelt segítséget", akkor el fognak indulni, ide fognak jönni.
"Tehát Magyarország biztonsága szempontjából is érdekünk az, hogy az ottmaradást és a konfliktus ottani kezelését tegyük lehetővé"
- mondta. Balog Zoltán kitért a kormány azon döntésére is, hogy 2016-ban 250 millió forintot ad a Karitatív Tanács tagszervezeteinek (segélyszervezetenként 50 milliót), elsősorban a határ menti krízishelyzetek kezelésére.
Márciusban befogadást ígért
A hazai sajtó kevésbé kapta fel tavasszal, mikor a menekültkvóták elleni küzdelem közepette Balog Zoltán miniszter egy frankfurti előadása során arról beszélt a Mandiner információi szerint, hogy míg napjainkban 3 ezer muzulmán diák tanulmányait támogatja hazánkban a kormány, addig "tíz éven belül pedig ez a szám 20 ezerre nőne a kormány tervei szerint" - írta a portál.
"Mi a humánusabb? Azonnal visszafordítani az érkezőt, vagy beengedni és egy-két-három év múlva kitoloncolni?”
- utalva ezzel a németek politikájára is német közönsége előtt. Hétfőn már arról beszélt, hogy sokszor éri a kormányt alaptalan vád, mely szerint Magyarország a migránsválságban nem elég szolidáris a többi országgal. Szerinte viszont Magyarország nemcsak jelen van a térségben, hanem a humanitárius akciókban való részvétellel igyekszik szolidaritását is kifejezni - hangsúlyozta. Példaként említette, hogy fölajánlottak 5 millió eurót egy szíriai kórház felépítésére.
Nem egyszerű kiigazodni azon, hogy a miniszter kiket és mikor szeretne befogadni, illetve kiket szeretne helyben segíteni. Kérdéseinkkel megkerestük a Emberi Erőforrások Minisztériumát is, válaszuk beérkezésekor közöljük álláspontjukat.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
