A külügy vizsgálódik a török kormány kérése után.
Mint pénteken mi is beszámoltunk róla, a török kormány a sikertelen puccs után, valószínűleg politikai okokból bezáratna egy Budapesten működő nemzetközi török iskolát is.
Korábban még nem adott a kormány megerősítést arra a török sajtóinformációra, mely szerint tényleg érkezett ilyen kérés Ankarától, péntek délután azonban az Indexnek elismerte a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy felvették velük a kapcsolatot az ügyben.
Sőt, a külügy azt is közölte, kész vizsgálatot indítani az említett intézménnyel kapcsolatban. Arról egyelőre nem tudni többet, pontosan milyen vizsgálat indul az Orchidea kéttannyelvű nemzetközi iskola körül.
Az iskola eközben sajtótájékoztatón közölte, hogy magyar intézményként, a Nemzeti Alaptanterv szerint működnek, mindenben megfelelnek a törvényi előírásoknak, és az oda járók támogatásán (óvodában havi 100, általános iskolában 130, gimnáziumban 150 ezer forint a díj), valamint az állami normatíván kívül sem az intézmény, sem a fenntartó Prizma alapítvány nem kap pénzt senkitől. Hangsúlyozták azt is, hogy sem a gyerekeket,sem a tanárokat nem éri semmiféle vallási, politika, ideológiai befolyás az iskolában - írja a portál.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
