A kazincbarcikai tanárok véleményére is tesz az Emmi

Nemrég álhírnek minősítette a fenntartó, hogy a tárca politikai alapon osztogatná az igazgatói posztokat, közben kineveztek egy fideszes képviselőt.

  • Eduline
google street view

Bár a nevelőtestület az eddigi igazgatót, Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnest támogatta a kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola intézményvezetői posztjára, az Emberi Erőforrások Minisztériuma mégis másként döntött - írja a boon.hu.

A tárca Kondorné Sztojka Ágnest nevezi ki az iskola élére, aki az Aggteleki Általános Iskola igazgatója, emellett pedig helyi képviselő a kormánypárt színeiben.

Kiverték a biztosítékot a botrányos igazgatóválasztások, változást akar az NPK

Jó lenne, ha az iskolaigazgatói pályázaton elutasított jelöltek nem egy egyszerű „nemet" kapnának, hanem egy rövid indoklást is, ezt a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) kezdeményezte is a döntéshozóknál - mondta az elmúlt időszak vitatott intézményvezetői kinevezései kapcsán Horváth Péter, az NPK elnöke a Magyar Nemzetnek.

Az eddigi igazgató vezetői programjára a pedagógusok 70 százaléka szavazott, Kondorné Sztojka Ágnes programja 48,5 százalékot kapott. A magasabb vezetői megbízásról szóló alkalmazotti vélemény eredménye pedig 68,3–36,9 százalék az eddigi igazgató javára.

Az utóbbi hetekben gyakorlatilag naponta érkezett hír arról, hogy az Emmi a tanárok és gyakran a szülők véleményét figyelmen kívül hagyva nevezett ki embereket egyes iskolák élére. Több helyen is a Fideszhez kötődik az új igazgató, ennek ellenére a Klebelsberg Központ, az intézmények fenntartója nemrég közleményben álhírnek minősítette az erről szóló cikkeket.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.